Zalaszentgyörgy
Címere aranyszegéllyel ellátott, ívelt címerben, vörös mezőben a Sárkányölő Szent György képe látható, piros és ezüst színezésben. Két oldalt arany és vörös barokk foszlányok díszítik. A pajzs tetején kosárban aranyszínű cserfalevelek és búzakalászok. A Szent György szobor az Árpád-kori falu és temploma múltját, a vörös szín a sok évszázados véres küzdelmet jelenti a megmaradásért. A cserfalevél az egykori és a mai erdőgazdálkodást, a búza a gabonatermesztést szimbolizálja.
Zalaszentgyörgy fekvése és címere
A falu a Zala három teraszszintjén helyezkedik el. A Kemeneshát itt ér véget, annak a Zala völgyére meredeken leereszkedő dombvonulatai határolják, melyeket a folyóra merőlegesen kifutó patakok szabdaltak fel.
Zalaegerszegtől nyugatra 13, Bagodtól nyugatra 3, Zalacsébtől keletre 4, Kávástól északra 2 kilométerre található. A legközelebbi város Zalalövő, 9 kilométerre. Közúton a 76-os úttól néhány kilométerre, a Bagod- Zalalövő között húzódó 7411-es úton, illetve Teskánd és Kávás felől a 7409-es úton érhető el.
Története, történelmi utalások
A település a nevét a Zala folyóról és a templom védőszentjéről, Szent Györgyről kapta. A faluról az első írásos dokumentum 1326-ból való. Akkor a Reszneky család adományozott birtoka volt. A Resznekyek 1403-ban elveszítették hűtlenség miatt.
Akkor még Szentgyörgy néven említik. Az elvesztett birtokhoz tartozott a Zalán járó kétkerekű malom is. Ezeket Zsigmond király Egervári Mihálynak adományozta. 1332-ben Zenthgyurgy, 1473-ban Zalay-zenthgywrgh formában található az iratokban.
Temploma valószínűleg a 13. században épült román stílusban, a gótika néhány jellemzőjével. A régi plébánosok közül megemlíthető 1403-ból Tamás, 1554-ből Benedek.
A falu Zsigmond király idején többször cserélt gazdát, majd 1523-tól az egervári várkastély tartozéka lett, Kanizsai László birtokolta 26 lakott jobbágytelekkel együtt. 1532- ben Bécs ellen vonuló török sereg kirabolja és pusztítja. Ezt követően különböző földesurak birtokolták. Az 1550- es években Nádasdy Ferenc és felesége, Kanizsai Orsolya és fiuk, Ferenc vette birtokba. 1596-ban ismét 16 porta található és a bírói ház. A Bocskay féle hadjárat után csak egy lakott és 6 elhagyott porta található. 1629-ben a török uralta a falut. Fehérvári pasának adóztak.
1643-ban a portyázó törökök szintén kirabolták és felgyújtották. 1651-ben felépítik az elmenekült jobbágyok a falut. 1664-ben a csata felé vonuló törökök ismét kirabolják a falut és elpusztítják. A templom megmenekül a pusztulástól. 1672-ben még az egervári uradalom része.
A török földesúr a fehérvári Hadgy bég, a magyar pedig Széchenyi György. Az összeírás megemlíti, hogy a templom jó állapotban van, és a malom is működik a Zala folyón. A lakosok katolikusok és lutheránusok. 1676-ban Széchenyi György kalocsai érsek megvásárolja. A község területe 1697-ben tiszta úrbéres falu volt. 1706. November 6-án és 7-én a Győrvári csata alkalmával sokadszorra is kirabolják és felgyújtják a falut.
Ezt követően újra lakott települést alakítanak ki. A kialakítás következtében a Szélvíz patakon már fafűrészelőt telepítenek. Tanítói lakást alakítanak ki, a tanító a 6 gyereket a saját lakásán tanítja. 1720-ban Széchenyi Zsigmond, mint birtokos készíttetett írást a birtokain folyó gazdálkodásról és az ott élő népek (neki befolyó) terheiről. 1748-ban a falut magyarok és vendek lakják, vallási megosztás szerint 24 lutheránus, a többi katolikus.
1749-ben Széchenyi Ignác eladósodván, birtokai egy részét örökjogon eladta Batthyány Lajos grófnak. Az eladott birtokok között van Zalaszentgyörgy is. Az írásos megegyezés tartalmazza a birtok leltárakat és az éves jövedelmet tételesen. Ebben az időszakban létrehozott településen már kocsma is található.
A község külterületén halastavakat alakítanak ki. A XIX.sz. elején 27 házat, 57 adófizetőt és 27 jobbágyot tartanak számon. 1830-ban a Szentgyörgyi plébániához tartozik Börönd, Kávás, Zél és Cséb. Később a falut a Zala névvel hozzák összefüggésbe, így alakult ki jelenlegi neve. Érdekes helyneveket is felsorol, mint „vad almás”, „Egywed földje”, „az ganéjos” „görbe földek”, „csörgő kút fölött”, „tompa halastó mellett”, „nagy gyöp” és más területet.
Részletes leírás van a fűrészmalomról és az úrsági kúriáról is, majd szól több halastóról. Más levelek arról szólnak, hogy a Széchenyi család más tagjai nem szeretnék, ha Szentgyörgy possessio (birtok) idegen kézre kerülne, és felszólítják Ignácot, hogy tudassa, miért adósodott el, és akkor a család hajlandó meggondolni a kifizetését. Ignác viszont szeretné családját megelőzve az adásvételt minél hamarabb nyélbe ütni, mert a hitelezők nagyon szorongatják. Ettől kezdve a Batthyányi család leveleiből és hivatalos irataiból lehet a faluról tudni. A Batthyányiak ekkor nádori méltóságot töltenek be, mégis nehezen tudják érvényesíteni jogaikat, mert messze vannak.
Megtörtént például az, hogy a bőröndiek egy éjszaka elhordták a szentgyörgyiek által kivágott urasági tűzifát. Arról van levél, hogy a tulajdonos megfenyegeti a tolvajokat, de arról nincs, hogy visszakapta-e a tűzifáját.
Épített értékei
Római katolikus Szent György-templom
A zalaszentgyörgyi Szent György templom egy temetőben, szabadon álló, keletelt, egyhajós, poligonális szentélyzáródású, Ny-i homlokzati tornyos templom, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély É-i oldalához csatlakozó sekrestyével.
Ny-i homlokzatán félköríves záradékú, bélletes kapu. Hajójának oldalfalán vakívsoros párkány, a D-i oldalon, a párkány alatt félköríves, román kori rézsűs ablakok, támpilléres szentélyén csúcsíves, mérműves ablakok. Levéldíszes pillérfők, egy másik templomból beépítve, 12. század. Síkmennyezetes hajó, bordás keresztboltozatú szentély, a hajó bejárati oldalán fakarzat. Falképek: szentélyben töredékek, 15. század eleje; 16-17. század. Berendezés: jellemzően 20. század második fele.
A 13. század második felében épült templomot a 14. században átépítették, a hajót meghosszabbították, új, nagyobb szentélyt építettek, ekkor egy másik kőtemplomból származó bontott anyagot is felhasználtak. Az 1664-ben súlyosan megrongálódott templomot 1690-ben javították, majd 1756-ban átépítették. 1984-1985-ben helyreállítva.
Az 1326-ból származó első írásos emléken a Rezneky család birtokaként szerepel a település, mely nevét a Zala folyóról, és templomának védőszentjéről, Szent Györgyről kapta. A település évszázadokon át véres küzdelmet vívott a fennmaradásért, a török és magyar földesurak szolgálatában többször elpusztul a falu, majd Széchenyi Ignác, s utána Batthyány Lajos gróf tulajdona.
Az ősi település az idők folyamán besűrűsödött, legrégebben beépített részei a község középső részén, illetve attól keletre találhatóak. A község kiemelkedőbb építészeti értékei közül a legjelentőssebb az országos védelem alatt álló, Árpád- kori román stílusú, katolikus templom. A templom a XIII. század első felében román stílusban épült, a XV. század elején gótikus szentéllyel bővült, falképei a XV. és XVI században készültek.
A templomot 1961-62- ben rendkívül szakszerűtlenül felújították, s hogy nem úgy maradt az annak köszönhető, hogy Hencz Ernő esperes plébános észrevette, hogy az állmennyezet freskókat rejt és, hogy 1975-ben elkezdődtek falai közt a műemléki kutatások, amit Vándor László fejezett be.
Ennek nyomán, 1984- 85-ben történeti hűséggel sikerült a helyreállítás. Az épületet több évszázados sírkert veszi körül. Katona sír: A zalaszentgyörgyi temetőben található katona sír egy II. világháborúban elhunyt katona hamvait fedi. 1945. március 28-án a malom alatt kilőttek egy vonatot. Ott sebesült meg Polgár Ferenc, akit Györe Jánoséknál (Gyöngyi anyukájának a háza) a pincében ápoltak pár napig, de aztán hamarosan meghalt. Mivel nem tudták a származási helyét, ide temették el.
Zélpusztai Szentháromság-kápolna
Zalaszentgyörgy külterületén, majorság közepén, szabadon álló, keletelt, egyhajós, háromkaréjos alaprajzú kápolna, a hossztengelyben lévő karéjban szentéllyel, Ny-i homlokzatán toronnyal, a szentély É-i oldalához csatlakozó sekrestyével. Ny -i homlokzatán kőkeretes, vízszintes záradékú kapu.
Csehsüveg boltozatos hajó, negyed gömb boltozatú karéjok. A szentélyben falazott oltár. Épült 1767-ben. Tornya 1778-ban készült. 1978-ban helyreállítva. Használaton kívül, kifosztva áll.
A faluhoz tartozó Zélpusztán ( a falutól 3 km-re északnyugatra fekszik, régen Nemes-Zéll), ahol csodálatos környezetben halastavak is vannak, romosan áll az 1767-ben épített ritka megoldású, úgynevezett háromkarélyos alaprajzú kápolna, amilyenből Magyarországon ezen kívül csak kettő található.
A kápolna barokk stílusban épült, amelyet boldogfai Farkas Ferenc (1713- 1770) zalai alispán építtetett, és 230 embert tudott befogadni. Az alispán fia Farkas Ferenc (1742–1807) jezsuita szerzetes az első miséjét a templomban tartotta. A zéli földbirtok eredetileg a nemesi származású Sidy család sarja sidi Sidy Mihály (†1711) egervári helyettes kapitányé volt, aki felesége, szenterzsébeti Terjék Mária révén szerezte meg. Az régi tulajdonosa, nemes Horváth János özvegye, Zély Piroska 1643-ban örök jogon eladta 200 tallérért szenterzsébeti Terjék Jánosnak, Sidy Mihályné édesapjának.
1701. december 17-én Sidy Mihály zálogba adta a zélpusztai birtokot szentgyörgyvölgyi falubelieknek, gróf Széchenyi György jobbágyainak, 120 forintért.
Később, Sidy Mihály unokája, boldogfai Farkas Ferenc (1713–1770) alszolgabíró 1749. december 22-én visszaváltotta, és majd odaköltözött családjával, ahonnan irányította a többi földbirtokát. Farkas Ferencné barkóci Rosty Anna (1722– 1784) 1779-ben megírt végrendeletében a Zéli birtokot boldogfai Farkas László (1747–1796) fiára hagyta, aki időskorában a gondját viselte, és akinél lakott.
Farkas László és szentmargitai Jagasics Margit (1764–1818) egyetlen fia, boldogfai Farkas György (1788– 1823), örökölte a birtokot édesapja halála után. Boldogfai Farkas György korai elhunyta után, Szladovits Erzsébettől született egyetlen lánya gyulai Gaál Károlyné boldogfai Farkas Franciska (1813–1895) lett az egyetlen örökös. Lánya, névedi Botka Jánosné gyulai Gaál Matild (1837–1921) ott temette el édesanyját. Manapság a templom elhagyott, és a kripta megszentségtelenített.
Harangláb
A dombtetőn található Milleniumi Parkban négyzetalaprajzú harangtorony koronázza a település látképét.
A Göcsejre jellemzően, külön álló toronyban lakó haranggal, a harangláb 1778-ban épült, 2010-ben felújították
Kőkeresztek
Enke kereszt – 1907-ben Császár Józsefné Vaspöri Rozália készíttette. (1. kép)
Kereszt az óvodánál -1907-ben Hári József és neje Tuboly Katalin készíttette. (2. kép)
Községi kereszt –1898-ban készült. Gyura kereszt a zalacsébi határhídnál – 1908-ban Császár Ferencné Vaspöri Johanna készíttette. (3. kép)
Zéli kereszt -1899-ben Kovács Vince, Horváth József és neje Kovács Julianna készíttette. Plébánosok keresztje a temetőben- 1995-ben a temetőben nyugvó egykori zalaszentgyörgyi plébánosok emlékére készült. (4. kép)
I. és II. világháborús emlékművek
Zalaszentgyörgyi Porta tájház
A ház 1885-ben már állt. Egészen 2008-ig lakott volt, Nemcsics Péterné, Bözsi néni volt a korábbi tulajdonosa. Az épületen a Zalavölgyére jellemző tagolódás figyelhető meg: lopott tornác, tisztaszoba, konyha (épített sparhelttel és redlivel), hátsó szoba, kamra (földverem található benne), istálló, pajta.
Az első traktus a két világháború közti időszaknak megfelelően van berendezve, a középparaszti létet mutatja be. A kamra szemlélteti a paraszti élet használati tárgyait, szerszámait. Itt látható a kertészeti kiállítás grafikus növényi ábrázolásokkal. A térségben a díszfaiskolai termesztésnek nagy hagyományai vannak.
Ennek megfelelően a Budakeszi Dendrológiai Alapítvánnyal együttműködve fenyők tobozainak kiállítása látható tárlókban grafikus növény ábrázolások mellett valamint metszőolló gyűjtemény látható. Emellett a hagyományos paraszti élet eszközei és tárgyai kerültek bemutatásra. Az istállóban, Zalaszentgyörgyön élő Buday Mihály festőművészről elnevezett Buday termet alakítottak ki egy állandó kiállítással. Mivel ez teljesen leomlott épületrész volt, ide gyűjtötték a faluból a berendezést, a jászut (ló és tehén etető jászol).
A teremben Zalaszentgyörgy történelmét bemutató festmény sorozat látható, illetve a régi épület „kibányászott” ajtó és ablak tokjaira, gerendákra festett ikonok láthatók. Itt rendezek időszaki kiállításokat a Zalaszentgyörgyi Nemzetközi Művésztelep alkotóinak munkáiból is. A pajta használati eszközöket mutat be.
Jelenleg I. világháborús kiállítás található benne. A lendvai múzeum munkatársainak segítségével rendezték be ezt a kiállítást. Egy hősi halott életútját és hősi halálát bemutató kiállítás látható szintén tárlókban, fotókon, családi és személyes tárgyakon át fegyverekig, dokumentumokig. Egy országos programban együttműködnek a Szentendrei Néprajzi Múzeummal egy az első Világháborút feldolgozó gyűjtés kapcsán.
A portán kültéri kemence, kukoricagóré, méhes, hidas (ól), galambdúc látható. A hátsó kertben régi gyümölcsfajták és gyógynövénykert található. A dombon Kávási Boronapince áll, ahol szőlészeti és borászati kiállítás látható. Az udvaron található fürdőben illemhely és tisztálkodási lehetőség van. A Tájházban képeslapok, daloskönyvek, Zalaszentgyörgyi Templom ismertető és helyi termékek kaphatók Zalaszentgyörgyi védjeggyel.
Természeti értékei
Zala megye területe teljes egészében a pannóniai flóratartományba tartozik. Zalaszentgyörgy település térsége ezen belül a Dél-Dunántúli flóravidékhez, annak Zalai-dombvidék flórajárásához tartozik. Az eredeti természetes növénytakarót a mező- és erdőgazdálkodás megváltoztatta.
Az egykori erdők nagy részét letermelték, és az újratelepített részeken jelentősen módosult a fafaj összetétel. A jelenlegi erdők és szőlőhegyi részek gazdag lágyszárú növényzetéből gyakoribb fajok a ciklámen, a tavaszi kankalin, a vizes völgyi részeken a nád és sás. Az árterek természetes és antropogén hatásra kialakult növényközösségei: puhafa (fűz-nyár) ligeterdők, égerligetek, keményfa (tölgykőris- szil) ligeterdők, kaszálórétek, láprétek, nádasok.
Zalaszentgyörgy közigazgatási területén a Zala-folyó ártereire jellemző növénytársulások kerültek NATURA 2000 besorolásba a Felső – Zalavölgy régió részeként. A Drávától a Marcali-medencéig és a Bakony északnyugati pereméig terjedő Zalaidombvidék területe igen változatos növényvilágnak ad otthont. A csapadékosabb klímának köszönhetően a flórajárás déli és középső részén nagy kiterjedésűek az illír jellegű, de már ezüst hárs nélküli bükkösök (Vicio oroboidi- Fagetum), gyertyános-tölgyesek (Helleboro dumetorum-Carpinetum) és tölgyelegyes bükkösök a zalai bükkönnyel (Vicia oroboides) és a tömegesen előforduló erdei ciklámennel (Cyclamen purpurascens).
A bükkösök jellemző alpin-nyugat-balkáni eleme a havasalji aggófű (Senecio ovirensis) és az osztrák zergevirág (Doronicum austriacum). A dombvidék déli letörése (ZákányŐrtilos vidéke) valóságos tárháza a csak itt előforduló védett illír elemeknek, amilyen a pufók árvacsalán (Lamium orvala), a hármaslevelű szellőrózsa (Anemone trifolia) és a hármaslevelű fogasír (Dentaria trifolia).
A rétek, kaszálók lepkefaunája 1500 faj körüli, közöttük nemzetközileg is védett fajok vannak, mint a vérfűboglárka és a sötétaljú boglárka.
A patakok mentén értékes tegzes, és védett szitakötőfajok élnek. A vizekben védett halfajok találhatók. Mocsaras, pangó vizekben elvétve még előfordul a lápi póc.
A madárvilág is változatosan képviselteti magát, az apró erdőlakók közül a haris, a ragadozók közül a darázsölyv, a gyöngybagoly és a kuvik külön is kiemelhető. Fészkelő madaraink a fehér gólya, füsti fecske és parti fecske.
Néprajzi értékei
1952.03.01-jén Kerényi György és Kertész Gyula végeztek néprajzi gyűjtést a településen. Adatközlőik voltak: Bódi Takács Bözsi és társai. Ekkor a hagyományos tollfosztás játékait (Megy a kosár játék) és népdalokat vettek fel. 1952-ben Bartók János is rögzített népdalokat Zalaszentgyörgyön. Az ő adatközlői voltak: Laposa Kálmán, Takács Andrásné, Háry István, Laposa András.
1970.05.30-án Sárosi Bálint gyűjtött és rögzített hanganyagot Zalaszentgyörgyről. Adatközlői voltak: Császár Lajos, Dóczi Károly, Farkas József, Györe Lajos, Laposa András, Laposa Lajos, Nemcsics Géza. Ekkor regösénekeket és István köszöntőket rögzítettek.
A téli ünnepkör regölését Horváth Károly: Regösénekek Zalában (Göcseji Múzeum Zalaegerszeg Adattára, leltári száma: 1756.94/2.) című kiadványában is feldolgozta, kutatta.
Az összes népdalgyűjtés Zalaszentgyörgyről 63 tételből áll. Mindezeket a Zenetudományi Intézet Népzenei Gyűjteményében megtaláljuk, interneten meghallgathatóak.
1954-55-ben Raffay Anna rendezésében Zalaszentgyörgyön készült egy néprajzi filmfelvétel a téli ünnepkör hagyományaiból. A téli ünnepkör öt különböző szokását örökíti meg a dokumentumfilm. 1. Lucázás, 2. Regölés, 3. Aprószenteki korbácsolás, 4. Kecskejáték, 5. Háromkirályok járás.
2022. márciusában Kiss-Molnár István szervezett néprajzi gyűjtést a településen. A gyűjtés tárgya összetett volt. Érintette a jeles napokat, ünnepi szokásokat, az emberi élet fordulóit, népi babonákat, időjárásjóslásokat, népi gasztronómiát, népdalokat és a néptáncokat. Sok értékes információt sikerült lejegyezni a 3 adatközlőtől, akik a következők voltak: Császár Ilona (1929.), Császár Katalin (1939.) és Farkas Józsefné (1937.).
Zalaszentgyörgy fekvése és címere
A falu a Zala három teraszszintjén helyezkedik el. A Kemeneshát itt ér véget, annak a Zala völgyére meredeken leereszkedő dombvonulatai határolják, melyeket a folyóra merőlegesen kifutó patakok szabdaltak fel.
Zalaegerszegtől nyugatra 13, Bagodtól nyugatra 3, Zalacsébtől keletre 4, Kávástól északra 2 kilométerre található. A legközelebbi város Zalalövő, 9 kilométerre. Közúton a 76-os úttól néhány kilométerre, a Bagod- Zalalövő között húzódó 7411-es úton, illetve Teskánd és Kávás felől a 7409-es úton érhető el.
Címere aranyszegéllyel ellátott, ívelt címerben, vörös mezőben a Sárkányölő Szent György képe látható, piros és ezüst színezésben. Két oldalt arany és vörös barokk foszlányok díszítik. A pajzs tetején kosárban aranyszínű cserfalevelek és búzakalászok. A Szent György szobor az Árpád-kori falu és temploma múltját, a vörös szín a sok évszázados véres küzdelmet jelenti a megmaradásért. A cserfalevél az egykori és a mai erdőgazdálkodást, a búza a gabonatermesztést szimbolizálja.
Története, történelmi utalások
A település a nevét a Zala folyóról és a templom védőszentjéről, Szent Györgyről kapta. A faluról az első írásos dokumentum 1326-ból való. Akkor a Reszneky család adományozott birtoka volt. A Resznekyek 1403-ban elveszítették hűtlenség miatt.
Akkor még Szentgyörgy néven említik. Az elvesztett birtokhoz tartozott a Zalán járó kétkerekű malom is. Ezeket Zsigmond király Egervári Mihálynak adományozta. 1332-ben Zenthgyurgy, 1473-ban Zalay-zenthgywrgh formában található az iratokban.
Temploma valószínűleg a 13. században épült román stílusban, a gótika néhány jellemzőjével. A régi plébánosok közül megemlíthető 1403-ból Tamás, 1554-ből Benedek.
A falu Zsigmond király idején többször cserélt gazdát, majd 1523-tól az egervári várkastély tartozéka lett, Kanizsai László birtokolta 26 lakott jobbágytelekkel együtt. 1532- ben Bécs ellen vonuló török sereg kirabolja és pusztítja. Ezt követően különböző földesurak birtokolták. Az 1550- es években Nádasdy Ferenc és felesége, Kanizsai Orsolya és fiuk, Ferenc vette birtokba. 1596-ban ismét 16 porta található és a bírói ház. A Bocskay féle hadjárat után csak egy lakott és 6 elhagyott porta található. 1629-ben a török uralta a falut. Fehérvári pasának adóztak.
1643-ban a portyázó törökök szintén kirabolták és felgyújtották. 1651-ben felépítik az elmenekült jobbágyok a falut. 1664-ben a csata felé vonuló törökök ismét kirabolják a falut és elpusztítják. A templom megmenekül a pusztulástól. 1672-ben még az egervári uradalom része.
A török földesúr a fehérvári Hadgy bég, a magyar pedig Széchenyi György. Az összeírás megemlíti, hogy a templom jó állapotban van, és a malom is működik a Zala folyón. A lakosok katolikusok és lutheránusok. 1676-ban Széchenyi György kalocsai érsek megvásárolja. A község területe 1697-ben tiszta úrbéres falu volt. 1706. November 6-án és 7-én a Győrvári csata alkalmával sokadszorra is kirabolják és felgyújtják a falut.
Ezt követően újra lakott települést alakítanak ki. A kialakítás következtében a Szélvíz patakon már fafűrészelőt telepítenek. Tanítói lakást alakítanak ki, a tanító a 6 gyereket a saját lakásán tanítja. 1720-ban Széchenyi Zsigmond, mint birtokos készíttetett írást a birtokain folyó gazdálkodásról és az ott élő népek (neki befolyó) terheiről. 1748-ban a falut magyarok és vendek lakják, vallási megosztás szerint 24 lutheránus, a többi katolikus.
1749-ben Széchenyi Ignác eladósodván, birtokai egy részét örökjogon eladta Batthyány Lajos grófnak. Az eladott birtokok között van Zalaszentgyörgy is. Az írásos megegyezés tartalmazza a birtok leltárakat és az éves jövedelmet tételesen. Ebben az időszakban létrehozott településen már kocsma is található.
A község külterületén halastavakat alakítanak ki. A XIX.sz. elején 27 házat, 57 adófizetőt és 27 jobbágyot tartanak számon. 1830-ban a Szentgyörgyi plébániához tartozik Börönd, Kávás, Zél és Cséb. Később a falut a Zala névvel hozzák összefüggésbe, így alakult ki jelenlegi neve. Érdekes helyneveket is felsorol, mint „vad almás”, „Egywed földje”, „az ganéjos” „görbe földek”, „csörgő kút fölött”, „tompa halastó mellett”, „nagy gyöp” és más területet.
Részletes leírás van a fűrészmalomról és az úrsági kúriáról is, majd szól több halastóról. Más levelek arról szólnak, hogy a Széchenyi család más tagjai nem szeretnék, ha Szentgyörgy possessio (birtok) idegen kézre kerülne, és felszólítják Ignácot, hogy tudassa, miért adósodott el, és akkor a család hajlandó meggondolni a kifizetését. Ignác viszont szeretné családját megelőzve az adásvételt minél hamarabb nyélbe ütni, mert a hitelezők nagyon szorongatják. Ettől kezdve a Batthyányi család leveleiből és hivatalos irataiból lehet a faluról tudni. A Batthyányiak ekkor nádori méltóságot töltenek be, mégis nehezen tudják érvényesíteni jogaikat, mert messze vannak.
Megtörtént például az, hogy a bőröndiek egy éjszaka elhordták a szentgyörgyiek által kivágott urasági tűzifát. Arról van levél, hogy a tulajdonos megfenyegeti a tolvajokat, de arról nincs, hogy visszakapta-e a tűzifáját.
Épített értékei
Római katolikus Szent György-templom
A zalaszentgyörgyi Szent György templom egy temetőben, szabadon álló, keletelt, egyhajós, poligonális szentélyzáródású, Ny-i homlokzati tornyos templom, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély É-i oldalához csatlakozó sekrestyével.
Ny-i homlokzatán félköríves záradékú, bélletes kapu. Hajójának oldalfalán vakívsoros párkány, a D-i oldalon, a párkány alatt félköríves, román kori rézsűs ablakok, támpilléres szentélyén csúcsíves, mérműves ablakok. Levéldíszes pillérfők, egy másik templomból beépítve, 12. század. Síkmennyezetes hajó, bordás keresztboltozatú szentély, a hajó bejárati oldalán fakarzat. Falképek: szentélyben töredékek, 15. század eleje; 16-17. század. Berendezés: jellemzően 20. század második fele.
A 13. század második felében épült templomot a 14. században átépítették, a hajót meghosszabbították, új, nagyobb szentélyt építettek, ekkor egy másik kőtemplomból származó bontott anyagot is felhasználtak. Az 1664-ben súlyosan megrongálódott templomot 1690-ben javították, majd 1756-ban átépítették. 1984-1985-ben helyreállítva.
Az 1326-ból származó első írásos emléken a Rezneky család birtokaként szerepel a település, mely nevét a Zala folyóról, és templomának védőszentjéről, Szent Györgyről kapta. A település évszázadokon át véres küzdelmet vívott a fennmaradásért, a török és magyar földesurak szolgálatában többször elpusztul a falu, majd Széchenyi Ignác, s utána Batthyány Lajos gróf tulajdona.
Az ősi település az idők folyamán besűrűsödött, legrégebben beépített részei a község középső részén, illetve attól keletre találhatóak. A község kiemelkedőbb építészeti értékei közül a legjelentőssebb az országos védelem alatt álló, Árpád- kori román stílusú, katolikus templom. A templom a XIII. század első felében román stílusban épült, a XV. század elején gótikus szentéllyel bővült, falképei a XV. és XVI században készültek.
A templomot 1961-62- ben rendkívül szakszerűtlenül felújították, s hogy nem úgy maradt az annak köszönhető, hogy Hencz Ernő esperes plébános észrevette, hogy az állmennyezet freskókat rejt és, hogy 1975-ben elkezdődtek falai közt a műemléki kutatások, amit Vándor László fejezett be.
Ennek nyomán, 1984- 85-ben történeti hűséggel sikerült a helyreállítás. Az épületet több évszázados sírkert veszi körül. Katona sír: A zalaszentgyörgyi temetőben található katona sír egy II. világháborúban elhunyt katona hamvait fedi. 1945. március 28-án a malom alatt kilőttek egy vonatot. Ott sebesült meg Polgár Ferenc, akit Györe Jánoséknál (Gyöngyi anyukájának a háza) a pincében ápoltak pár napig, de aztán hamarosan meghalt. Mivel nem tudták a származási helyét, ide temették el.
Zélpusztai Szentháromság-kápolna
Zalaszentgyörgy külterületén, majorság közepén, szabadon álló, keletelt, egyhajós, háromkaréjos alaprajzú kápolna, a hossztengelyben lévő karéjban szentéllyel, Ny-i homlokzatán toronnyal, a szentély É-i oldalához csatlakozó sekrestyével. Ny -i homlokzatán kőkeretes, vízszintes záradékú kapu.
Csehsüveg boltozatos hajó, negyed gömb boltozatú karéjok. A szentélyben falazott oltár. Épült 1767-ben. Tornya 1778-ban készült. 1978-ban helyreállítva. Használaton kívül, kifosztva áll.
A faluhoz tartozó Zélpusztán ( a falutól 3 km-re északnyugatra fekszik, régen Nemes-Zéll), ahol csodálatos környezetben halastavak is vannak, romosan áll az 1767-ben épített ritka megoldású, úgynevezett háromkarélyos alaprajzú kápolna, amilyenből Magyarországon ezen kívül csak kettő található.
A kápolna barokk stílusban épült, amelyet boldogfai Farkas Ferenc (1713- 1770) zalai alispán építtetett, és 230 embert tudott befogadni. Az alispán fia Farkas Ferenc (1742–1807) jezsuita szerzetes az első miséjét a templomban tartotta. A zéli földbirtok eredetileg a nemesi származású Sidy család sarja sidi Sidy Mihály (†1711) egervári helyettes kapitányé volt, aki felesége, szenterzsébeti Terjék Mária révén szerezte meg. Az régi tulajdonosa, nemes Horváth János özvegye, Zély Piroska 1643-ban örök jogon eladta 200 tallérért szenterzsébeti Terjék Jánosnak, Sidy Mihályné édesapjának.
1701. december 17-én Sidy Mihály zálogba adta a zélpusztai birtokot szentgyörgyvölgyi falubelieknek, gróf Széchenyi György jobbágyainak, 120 forintért.
Később, Sidy Mihály unokája, boldogfai Farkas Ferenc (1713–1770) alszolgabíró 1749. december 22-én visszaváltotta, és majd odaköltözött családjával, ahonnan irányította a többi földbirtokát. Farkas Ferencné barkóci Rosty Anna (1722– 1784) 1779-ben megírt végrendeletében a Zéli birtokot boldogfai Farkas László (1747–1796) fiára hagyta, aki időskorában a gondját viselte, és akinél lakott.
Farkas László és szentmargitai Jagasics Margit (1764–1818) egyetlen fia, boldogfai Farkas György (1788– 1823), örökölte a birtokot édesapja halála után. Boldogfai Farkas György korai elhunyta után, Szladovits Erzsébettől született egyetlen lánya gyulai Gaál Károlyné boldogfai Farkas Franciska (1813–1895) lett az egyetlen örökös. Lánya, névedi Botka Jánosné gyulai Gaál Matild (1837–1921) ott temette el édesanyját. Manapság a templom elhagyott, és a kripta megszentségtelenített.
Harangláb
A dombtetőn található Milleniumi Parkban négyzetalaprajzú harangtorony koronázza a település látképét.
A Göcsejre jellemzően, külön álló toronyban lakó haranggal, a harangláb 1778-ban épült, 2010-ben felújították
Kőkeresztek
Enke kereszt – 1907-ben Császár Józsefné Vaspöri Rozália készíttette. (1. kép)
Kereszt az óvodánál -1907-ben Hári József és neje Tuboly Katalin készíttette. (2. kép)
Községi kereszt –1898-ban készült. Gyura kereszt a zalacsébi határhídnál – 1908-ban Császár Ferencné Vaspöri Johanna készíttette. (3. kép)
Zéli kereszt -1899-ben Kovács Vince, Horváth József és neje Kovács Julianna készíttette. Plébánosok keresztje a temetőben- 1995-ben a temetőben nyugvó egykori zalaszentgyörgyi plébánosok emlékére készült. (4. kép)
I. és II. világháborús emlékművek
Zalaszentgyörgyi Porta tájház
A ház 1885-ben már állt. Egészen 2008-ig lakott volt, Nemcsics Péterné, Bözsi néni volt a korábbi tulajdonosa. Az épületen a Zalavölgyére jellemző tagolódás figyelhető meg: lopott tornác, tisztaszoba, konyha (épített sparhelttel és redlivel), hátsó szoba, kamra (földverem található benne), istálló, pajta.
Az első traktus a két világháború közti időszaknak megfelelően van berendezve, a középparaszti létet mutatja be. A kamra szemlélteti a paraszti élet használati tárgyait, szerszámait. Itt látható a kertészeti kiállítás grafikus növényi ábrázolásokkal. A térségben a díszfaiskolai termesztésnek nagy hagyományai vannak.
Ennek megfelelően a Budakeszi Dendrológiai Alapítvánnyal együttműködve fenyők tobozainak kiállítása látható tárlókban grafikus növény ábrázolások mellett valamint metszőolló gyűjtemény látható. Emellett a hagyományos paraszti élet eszközei és tárgyai kerültek bemutatásra. Az istállóban, Zalaszentgyörgyön élő Buday Mihály festőművészről elnevezett Buday termet alakítottak ki egy állandó kiállítással. Mivel ez teljesen leomlott épületrész volt, ide gyűjtötték a faluból a berendezést, a jászut (ló és tehén etető jászol).
A teremben Zalaszentgyörgy történelmét bemutató festmény sorozat látható, illetve a régi épület „kibányászott” ajtó és ablak tokjaira, gerendákra festett ikonok láthatók. Itt rendezek időszaki kiállításokat a Zalaszentgyörgyi Nemzetközi Művésztelep alkotóinak munkáiból is. A pajta használati eszközöket mutat be.
Jelenleg I. világháborús kiállítás található benne. A lendvai múzeum munkatársainak segítségével rendezték be ezt a kiállítást. Egy hősi halott életútját és hősi halálát bemutató kiállítás látható szintén tárlókban, fotókon, családi és személyes tárgyakon át fegyverekig, dokumentumokig. Egy országos programban együttműködnek a Szentendrei Néprajzi Múzeummal egy az első Világháborút feldolgozó gyűjtés kapcsán.
A portán kültéri kemence, kukoricagóré, méhes, hidas (ól), galambdúc látható. A hátsó kertben régi gyümölcsfajták és gyógynövénykert található. A dombon Kávási Boronapince áll, ahol szőlészeti és borászati kiállítás látható. Az udvaron található fürdőben illemhely és tisztálkodási lehetőség van. A Tájházban képeslapok, daloskönyvek, Zalaszentgyörgyi Templom ismertető és helyi termékek kaphatók Zalaszentgyörgyi védjeggyel.
Természeti értékei
Zala megye területe teljes egészében a pannóniai flóratartományba tartozik. Zalaszentgyörgy település térsége ezen belül a Dél-Dunántúli flóravidékhez, annak Zalai-dombvidék flórajárásához tartozik. Az eredeti természetes növénytakarót a mező- és erdőgazdálkodás megváltoztatta.
Az egykori erdők nagy részét letermelték, és az újratelepített részeken jelentősen módosult a fafaj összetétel. A jelenlegi erdők és szőlőhegyi részek gazdag lágyszárú növényzetéből gyakoribb fajok a ciklámen, a tavaszi kankalin, a vizes völgyi részeken a nád és sás. Az árterek természetes és antropogén hatásra kialakult növényközösségei: puhafa (fűz-nyár) ligeterdők, égerligetek, keményfa (tölgykőris- szil) ligeterdők, kaszálórétek, láprétek, nádasok.
Zalaszentgyörgy közigazgatási területén a Zala-folyó ártereire jellemző növénytársulások kerültek NATURA 2000 besorolásba a Felső – Zalavölgy régió részeként. A Drávától a Marcali-medencéig és a Bakony északnyugati pereméig terjedő Zalaidombvidék területe igen változatos növényvilágnak ad otthont. A csapadékosabb klímának köszönhetően a flórajárás déli és középső részén nagy kiterjedésűek az illír jellegű, de már ezüst hárs nélküli bükkösök (Vicio oroboidi- Fagetum), gyertyános-tölgyesek (Helleboro dumetorum-Carpinetum) és tölgyelegyes bükkösök a zalai bükkönnyel (Vicia oroboides) és a tömegesen előforduló erdei ciklámennel (Cyclamen purpurascens).
A bükkösök jellemző alpin-nyugat-balkáni eleme a havasalji aggófű (Senecio ovirensis) és az osztrák zergevirág (Doronicum austriacum). A dombvidék déli letörése (ZákányŐrtilos vidéke) valóságos tárháza a csak itt előforduló védett illír elemeknek, amilyen a pufók árvacsalán (Lamium orvala), a hármaslevelű szellőrózsa (Anemone trifolia) és a hármaslevelű fogasír (Dentaria trifolia).
A rétek, kaszálók lepkefaunája 1500 faj körüli, közöttük nemzetközileg is védett fajok vannak, mint a vérfűboglárka és a sötétaljú boglárka.
A patakok mentén értékes tegzes, és védett szitakötőfajok élnek. A vizekben védett halfajok találhatók. Mocsaras, pangó vizekben elvétve még előfordul a lápi póc.
A madárvilág is változatosan képviselteti magát, az apró erdőlakók közül a haris, a ragadozók közül a darázsölyv, a gyöngybagoly és a kuvik külön is kiemelhető. Fészkelő madaraink a fehér gólya, füsti fecske és parti fecske.
Néprajzi értékei
1952.03.01-jén Kerényi György és Kertész Gyula végeztek néprajzi gyűjtést a településen. Adatközlőik voltak: Bódi Takács Bözsi és társai. Ekkor a hagyományos tollfosztás játékait (Megy a kosár játék) és népdalokat vettek fel. 1952-ben Bartók János is rögzített népdalokat Zalaszentgyörgyön. Az ő adatközlői voltak: Laposa Kálmán, Takács Andrásné, Háry István, Laposa András.
1970.05.30-án Sárosi Bálint gyűjtött és rögzített hanganyagot Zalaszentgyörgyről. Adatközlői voltak: Császár Lajos, Dóczi Károly, Farkas József, Györe Lajos, Laposa András, Laposa Lajos, Nemcsics Géza. Ekkor regösénekeket és István köszöntőket rögzítettek.
A téli ünnepkör regölését Horváth Károly: Regösénekek Zalában (Göcseji Múzeum Zalaegerszeg Adattára, leltári száma: 1756.94/2.) című kiadványában is feldolgozta, kutatta.
Az összes népdalgyűjtés Zalaszentgyörgyről 63 tételből áll. Mindezeket a Zenetudományi Intézet Népzenei Gyűjteményében megtaláljuk, interneten meghallgathatóak.
1954-55-ben Raffay Anna rendezésében Zalaszentgyörgyön készült egy néprajzi filmfelvétel a téli ünnepkör hagyományaiból. A téli ünnepkör öt különböző szokását örökíti meg a dokumentumfilm. 1. Lucázás, 2. Regölés, 3. Aprószenteki korbácsolás, 4. Kecskejáték, 5. Háromkirályok járás.
2022. márciusában Kiss-Molnár István szervezett néprajzi gyűjtést a településen. A gyűjtés tárgya összetett volt. Érintette a jeles napokat, ünnepi szokásokat, az emberi élet fordulóit, népi babonákat, időjárásjóslásokat, népi gasztronómiát, népdalokat és a néptáncokat. Sok értékes információt sikerült lejegyezni a 3 adatközlőtől, akik a következők voltak: Császár Ilona (1929.), Császár Katalin (1939.) és Farkas Józsefné (1937.).
