Zalacséb
Zalacséb címere hegyes talpú, kék mezejű pajzs. A pajzs mezejében aranyszínű ötágú korona. A koronán egy emberi kar zöld ágat tartva. A faág végén egy repülő arany sólyom. A kék szín a lakók hűségét, a békességet, az arany szín az elődök vitézségét, az utódok lelki gazdagságát, az égi fényt szimbolizálja. A zöld a reménybeli jövőt jelképezi. A korona a nemesi lelkületre, az emberi kar az itt élők szorgalmára, a repülő sólyom az Istennel kapcsolatot tartó emberekre utal. A faág a harmóniát szimbolizálja.
Zalacséb fekvése és címere
Zalacséb hazánk délnyugati országhatárának közelében, Zala megyében, Zalaegerszegtől 17 kilométerre, a Zala partján, virágzó mezők, szőlőhegyek, erdők övezte dombon fekszik. Kelet-nyugati irányban a Zalaegerszeg nyugati agglomerációjától Őriszentpéterig húzódó 7411-es halad rajta keresztül, amiből a község nyugati szélén ágazik ki északi irányba, Zalaháshágy, Vaspör és Ozmánbük felé a 7412-es út.
Története, történelmi utalások
Zalacséb hazánk délnyugati országhatárának közelében, Zala megyében, Zalaegerszegtől 17 km-re, a Zala folyó partján, gyönyörű környezetben, virágzó mezők, szőlőhegyek, erdők övezte dombon fekszik. Gondosan ápolt kertek, tiszta rendes udvarok és házak jellemzik. Kellemes, szélsőségektől mentes éghajlata, a dombokat borító erdők, bőséges vízhálózata jó megélhetést biztosított már a halászó-vadászó őseinknek is. A falu határában talált kőbalta arra enged következtetni, hogy más az őskorban is lakott hely lehetett. A közelmúltban, a vasútépítés miatt végzett feltárások során a Malom-tanya közelében őskori és római kori leletek mellett, az Árpád-kor maradványaira is rábukkantak.
A falu nevét említő első írásos emlék 1246-ból maradt ránk. Ekkor várföld volt. Albeus fia, Rubynus (Rubin) nevű csébi (chebi) várszolga, mint bajvívó és egyéb ügyekben is nagy szolgálatot tett az országnak és a királynak, ezért Csák, zalai ispán, a várjobbágyok közé emelte.
1328-ban Enyerei Herceg fia Imre fiainak és Imre fia András fiainak kérésére nekik adományozta Károly Róbert Cséb birtokot, és a Harkályról Körmendre vezető úton szedett hídvámot, valamint a malmokat is. A család története ezután évszázadokon keresztül összefonódott a falu történetével, később a Pogány nevet használták, előnevüket pedig innen választották.
Györkefalva, mai nevén Györkefa, Zalacséb külterületeként szerepel. Mindössze két családi ház és egy átalakított vízimalom található a területén. Ez a malom a környék legkorszerűbb vízimalma volt, az 1920- as évektől egészen az államosításig működött özvegy Zsohár Lajosné majd Károlyi István tulajdonában.
Később a termelőszövetkezethez került. Itt él az év nagy részében Szabolcs Péter szobrászművész és családja. Az épület másik felében panzió működik. A XIV. században még önálló faluként szerepelt. Neve a latin eredetű Georgius személynévből kialakult György név becézett alakjából lett Györkefalva. 1371-ben még így szerepelt, de 1792-ben már mint Györkefa található az írásokban.
A falu egyházával először a 14. században találkozhatunk. A század elején készült tizedlajstrom szerint 1335-ben a falu Pál nevű plébánosa 40 kis dénárt fizetett. Később már csak olyan írásokat találunk, amelyek Zalaszentgyörgy leányegyházaként említik. Lakossága többnyire katolikus vallású volt, de elvétve találunk reformátusokat, evangélikusokat és izraelitákat is.
A falu neve 1908-ig Cséb volt, utána szerepel Zalacséb néven, az 1848 előtti besorolás szerint úrbéres község volt. A falu 1950-től önálló tanácsú község volt. 1969-től 1984-ig társközségei lettek Zalaszentgyörgy és Kávás, majd 1970- től 1991-ig Salomvár és Keménfa. Nagy szerepet játszik a falu életében az itt működő BÁBOLNA-FETA Takarmányipari Kft. Létrehozásának 20. évfordulója egybeesik a falu fennállásának 750. évfordulójával.
A Kft. 1975. óta folyamatosan munkát biztosít 100-200 embernek. A közművelődésnek az 1968-ban épült, és 1980 -ban, majd 2002-ben korszerűsített Kultúrház ad otthont. Itt kapott helyet a közel 3000 kötetes könyvtár, mely jelenleg is a lakosság művelődését szolgálja. A nép őrzi múltját. Szeretettel és féltő gonddal ápolja hagyományait, őrzi régi neveit Zalacsében is.
A mai napig fennmaradtak a község határrészeinekősinevei: Gyerkásza, Györkefa, Bodóvölgy, Agyag, Gesztenyés (onnan kapta nevét, hogy itt valamikor szelídgesztenye erdő volt), Halastó, Baglásza, Alszéli, Hímesberek, Körtélyes, Nagyrét, Sarjaskert, Románhegy, Öreg-hegy, Kisberek, Bödörfa, Cséb -hegy, Olaji erdő, Tornyos-parag, Rétganajos, Kőzéperdő.
Épített értékei
Szent Péter és Szent Pál-templom
Zalacséb egyházával először a XIV. században találkozhatunk, a század elején készült pápai tizedlajstromokban, ami szerint 1335- ben a falu Pál nevű plébánosa 40 kis dénárt fizetett. A jelenlegi templom 1886-1888-ra készült el, a régebbi fából készült, amelyet Rómer Flóris 1863-ban még látott. Így írt róla: „Megvallom, hogy ezen templomocska minden sajátossága mellett bensőbb hatást tett rám, mint sok czifra, ízléstelen városi templom, vissza gondoltam magam, a kereszténység – szegényes, de erkölcsben dús – első századaiba.” Ugyancsak ő írta az Archeológiai Értesítő 1871-ben megjelent számában azt a cikket, ahol részletesen beszámolt az építményről, sőt még rajz is található róla.
A templomhoz tartozott egy harangláb is, amely a falu közepén állt. A harang 1670- ből való, szép öntésű, tiszta hangú. A képei közt szerepelt Szűz Mária, mint királyné tartja a kis Jézust, aki egyik kezében almát fog, a másikkal édesanyját cirógatja. Ez az ábrázolás köszön vissza a mai templom 1995-ben készült üvegablakainak egyikén. Alatta Szent János állt – oldalt más szentek képei voltak láthatóak.
A fatemplom tönkremenetele után épült a ma is álló kőtemplom, amelyet 1888-ban szenteltek fel. Az új templomot a falu szülötte – Gál József – festette. Az egyik képen a falu lakói közül is megörökített néhányat. 1986-ban a templom fennállásának 100. évfordulójára új, 56 kg-os harangot öntettek a zalacsébi hívek Gombos Lajos és fia, Miklós műhelyében, Őrbottyánban.
A harang domborművének középen Mária látható, aki szíve felett kis emberi alakot tart. Ez jelképezi a halottat, akiért éppen szól. Mellette látható Szent Péter és Szent Pál. A már meglévő nagyobb harang – mely 180 kgos – Sopronban, Seltenhofer Frigyes és fiai műhelyében öntetett. 1995 óta két új, antik ólmozott üvegablak díszíti a templomot, melyet Mester Éva, Ferenczy Noémi-díjas üvegművész készített.
Az első Szűz Máriát ábrázolja – a kis Jézussal és országalmával, – mint hazánk védasszonyát. Visszaköszönnek rajt a régi templom, harangláb, valamint a zalai dombok. A második ablak az 1957- ben meggyilkolt fiatal papnak, az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés vértanújának, Brenner Jánosnak állít emléket.
Zalacsébi fatemplom
A községnek régen boronafalú, szalmatetős temploma volt, mely 1753- ban épült. Rómer Flóris (1815-1889) Zala Megyét is érintő értékmentő munkásságának köszönhetően nem nyomtalanul. Rómer Flóris 1863-ban még látta és az Archeológiai Értesítő 1871- ben megjelent számában részletesen beszámolt az építményről, sőt még rajz is megjelent róla. Felmérési rajzai alapján, 2002-ben épült fel az épület másolta, a Göcseji Skanzenben.
A templom a mai kultúrház helyén állt. A templomhoz tartozott egy harangláb is, amely a falu közepén állt. Erről is található rajz a fent említett kiadványban. A templom mása a zalaegerszegi Skanzenben megtekinthető. A fatemplom tetőhéjazata az eredetivel megegyező módon – zsúp – kettőzött rozsszalma felhasználásával készült.
Az épület a Zalacsében 1873- ban leégett. A göcseji falvakra sokáig jellemző fatemplom eredeti készítés-technikával megépített másolata egyedülálló. Az ilyen típusú épületekből egy sem maradt meg, mert jellemzően később a már tégla templomokat vagy a helyükre emelték, és az építőanyagot ezekben újra felhasználták, vagy sajnos leégtek.
Trianon Emlékpark
Az emlékhely az első világháború előtti Magyarország térképét ábrázolja, benne a Trianon utáni határvonalakkal. A Zalacséb melletti területen 2450 tégla jelzi a történelmi Magyarország határait (Horvátországgal együtt), amelyeken belül 52 várost jelöltek meg. A faszobrok alkotója Boa Endre letenyei fafaragó, az emlékmű állítója Mike György, az Erdei Faluért Alapítvány vezetője.
Az emlékpark helyszíne Zalacséb, Rákóczi Ferenc u. 5. A teljesség igénye nélkül a következőkben felsorolt faragott szobor alkotások színesítik az emlékparkot. Boldog Brenner Jánost ábrázoló szobor; az alkotás közel életnagyságú.
A szemüveges pap hajadonfőtt, imához összetett kezekkel áll egyszerű ruházatban. Brenner János magyar ciszterci szerzetes, Rábakéthelyen lett káplán. Az 1956-os forradalom utáni egyházüldözés áldozata. Táblafelirat: „Boldog Brenner János vértanú 1931 – 1957 és a kommunizmus áldozatainak emlékére állíttatta 2019.05.01. Erdeifalukért Alapítvány Köszönet a támogatóknak!”
Nagyon szépen faragott alkotás, az I. világháborúban elesetteknek állított emlék. Két méter magas fatörzs, a tetején a szent korona, oldalt két angyalka látszik. A bevéset, faragott motívumok, feliratok mind emlékeztetnek a szomorú eseményre. A Szent Korona 60 cm átmérőjű, fából faragott másolata is a Trianon Emlékparkba került. Az emlékpart Nagy- Magyarország határvonalait és jelentősebb helységeit is mutatja. A korona természetesen Székesfehérvárhoz került. István király térdel a Magyarok Nagyaszszonya (Mária a kisdeddel) szobor előtt és felajánlja számára az országot és az azt jelképező koronát.
Kettő mellszobrot faragott Boa Endre, amelyeket a bejárati kapu mellett állítottak fel. Deák Ferenc fa mellszobrát Gróf Széchenyi István szobrának felavatása után állították fel. Tábláján ez áll: „Deák Ferenc 1803 – 1876” „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják.
De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges”. A többi mellszoborhoz hasonlóan Petőfi Sándor szobrát is faoszlopra helyezték, így fejmagasságba került a mű. Fémlapba vésett szöveget látunk a talapzaton: „Ha a föld Isten kalapja, hazánk a bokréta rajta!” Petőfi Sándor 1823 – 1848.
I. és II. világháborús emlékmű
Az emlékmű a település temetőjében található. Felirata a következő: „Az első és második világháború elesett hősi halottainak emlékére emeltette Zalacséb község lakossága 1990.”
Kőkeresztek
Zalacséb képének meghatározó elemi a kőkeresztek. A faluban és határában összesen hét ilyen emlék található, amelyek közül a legrégebbi eredetű a Román- hegyi kereszt. A felirata szerint 1804-ben helyezte el a „Románhegyi birtokosság”. 1933-ban felújították és újraszentelték.
A török utáni időkben terjed el felállításuk szokása. A kereszt a szenvedés jelképe. A korábbi pogány úti védőtotemek a kereszténységben, ebben a formában éltek tovább. Krisztus kilépett a templomból a szent helyről és a mindennapi élet a falusi munka a paraszti szokásvilág tárgyi emlékévé tette. Történeteket, emberi sorsokat, gyakran tragédiákat, máskor helyi csodákat őriznek e jelek.
A kereszt lehet az emlékezés jelképe, ha valamely tragédia helyén állították, a kereszt lehet a fogadalom, a teljesült kérés, a szerencsés megmenekülés, a hála, a köszönet jelképe is. A kereszt állításakor feljegyzésre kerül a készítője (állitatója) illetve aki vállalni fogja a gondozását.
Helyi védett építészeti örökség
Zalacsében helyi védett építészeti örökség a Római katolikus templom mellett 11 lakóépület, 1 melléképület és a Malom tanya.
Természeti értékek
A település külterületén a Halastói-patak völgye és a vaspöri út közt húzódnak a község természetközeli erdői, gyertyános -tölgyesek, a patakparti hűvösebb oldalaiban a bükkösök. Védett növényfajai közül leggyakoribb a ciklámen, mely mellett a farkasboroszlán, piritógyökér, szártalan kankalin, szálkás pajzsika, karéjos vesepáfrány és több orchideafaj, a madárfészek kosbor, kardos madársisak, kétlevelű sarkvirág, pirosló nőszőfű vált ismertté.
Az erdők állatvilága is figyelemre méltó. A madarak közül leggyakrabban az erdei pinty, cinegék, csuszka kerül a szemünk elé, de az idősebb bükkösben az örvös légykapó, kék galamb és a fekete harkály sem ritka. A ragadozók közül az egerészölyv, héjja, valamint a telepített fenyvesekben fészkelő karvaly említendő. A nagyvadak közül itt is jelen van a túlszaporodott gímszarvas, az őz és a dúvadak, mint a vaddisznó, róka és a borz.
A lehulló csapadék menynyisége és az Alpok-alja klimatikus hatása kedvező adottságokat teremt a gombák megjelenésének, melyek a nyári esők után jelennek meg az avarban. A Zala sík, bal parti, településhez tartozó része változatos képet mutat. A víz mentén a puhafa ligetek szalagszerűen és kisebb csoportokban jelennek meg, melyeket fűzek (a fehér-, törékeny- és kecskefűz) és a mézgás éger alkotnak. A völgyben kiterjedt gyepek találhatók. A megmaradt gyepterületek a sédbúzás mocsárrétekhez és az üde franciaperjésés ecsetpázsitos kaszálókhoz sorolhatók, de elvétve megjelennek a kékperjés láprétek maradványai is.
Védett értékeik közé tartozik hosszúlevelű fürtösveronika, kornistárnics, szibériai nőszirom. A mélyen bevágódott Zala partjaiban helyenként a jégmadár költ, rendszeres téli vendég a rétegek vadászó kékes rétihéjja. A rétek gazdag rovarvilág élőhelyei a növényevő rovarok (sáskák, szöcskék) mellett a virágokon karolópók, darázspók vadászik az érkező méhekre, lepkékre. Utóbbiak közt védett fajok is gyakorta megfigyelhetők; nyáridőben a fecskefarkú lepke, kardos lepke, bogáncs- és szemeslepke, Atalanta-lepke, a nyárutón a Natúra jelölő vérfű hangyaboglárkák.
A vízfolyások, holtágak mentén a türkizszínű kisasszonyszitakötő és a sebesröptű acsák vadásznak, a parton álló füzek kérge alatt a skarlátbogár él. A Zala friss, gyors vizében a kétéltűeket a dunai gőte képviseli. A tiszta folyóvízben élő halak közül a szivárványos ökle, balin és a betelepített pisztráng említendő, az aljzaton a tompa folyamkagyló. A vizek csúcsragadozója, a vidra telente rendszeresen megjelenik erre kóborlásai során.
Néprajzi értékek
Vajda József „Új hold fényes nap” kötetében, népi gyermekjáték gyűjteményében a következők találhatóak (a megjelenő név az adatközlő, a dátum az adatközlő születési dátuma, a helység pedig ahol gyűjtöttek tőle, a számok azt jelölik, hogy a kötetben mi a sorszáma a lejegyzett népi játéknak, tehát Zalacsében 7-et gyűjtöttek): Török Józsefné–1907., Zalacséb – 22.,32.,36.,51.,61.,98.,169.
Horváth Károly: Regösénekek Zalában (Göcseji Múzeum Zalaegerszeg Adattára, leltári száma: 1756.94/2.) tanulmányában a téli ünnepkörben jellemző szokást a regölést jegyezte le Zalacsében.
Sebestyén Gyula 1898 szilveszterén gyűjtött népdalokat Zalacsében. Hangfelvétel is készült, ami kuriózum, hiszen 124 éves hangfelvétel. Az adatközlőről nincs adat. A dal lejegyzett kezdősora: „Emiatt keletkezik egy kis kerek pázsit…”, ez nem más, mint a zalacsébi regölés. https://zti.hungaricana.hu/ hu/audio/14310/#record-192663 linken meghallgatható a felvétel az interneten a Zenetudományi Intézet Népzenei gyűjteményében, illetve megtekinthető az eredeti kotta is, ami a felvételkor készült.
Zalacséb címere hegyes talpú, kék mezejű pajzs. A pajzs mezejében aranyszínű ötágú korona. A koronán egy emberi kar zöld ágat tartva. A faág végén egy repülő arany sólyom. A kék szín a lakók hűségét, a békességet, az arany szín az elődök vitézségét, az utódok lelki gazdagságát, az égi fényt szimbolizálja. A zöld a reménybeli jövőt jelképezi. A korona a nemesi lelkületre, az emberi kar az itt élők szorgalmára, a repülő sólyom az Istennel kapcsolatot tartó emberekre utal. A faág a harmóniát szimbolizálja.
Zalacséb fekvése és címere
Zalacséb hazánk délnyugati országhatárának közelében, Zala megyében, Zalaegerszegtől 17 kilométerre, a Zala partján, virágzó mezők, szőlőhegyek, erdők övezte dombon fekszik. Kelet-nyugati irányban a Zalaegerszeg nyugati agglomerációjától Őriszentpéterig húzódó 7411-es halad rajta keresztül, amiből a község nyugati szélén ágazik ki északi irányba, Zalaháshágy, Vaspör és Ozmánbük felé a 7412-es út.
Zalacséb fekvése és címere
Zalacséb címere hegyes talpú, kék mezejű pajzs. A pajzs mezejében aranyszínű ötágú korona. A koronán egy emberi kar zöld ágat tartva. A faág végén egy repülő arany sólyom. A kék szín a lakók hűségét, a békességet, az arany szín az elődök vitézségét, az utódok lelki gazdagságát, az égi fényt szimbolizálja. A zöld a reménybeli jövőt jelképezi. A korona a nemesi lelkületre, az emberi kar az itt élők szorgalmára, a repülő sólyom az Istennel kapcsolatot tartó emberekre utal. A faág a harmóniát szimbolizálja.
Zalacséb hazánk délnyugati országhatárának közelében, Zala megyében, Zalaegerszegtől 17 kilométerre, a Zala partján, virágzó mezők, szőlőhegyek, erdők övezte dombon fekszik. Kelet-nyugati irányban a Zalaegerszeg nyugati agglomerációjától Őriszentpéterig húzódó 7411-es halad rajta keresztül, amiből a község nyugati szélén ágazik ki északi irányba, Zalaháshágy, Vaspör és Ozmánbük felé a 7412-es út.
Története, történelmi utalások
Zalacséb hazánk délnyugati országhatárának közelében, Zala megyében, Zalaegerszegtől 17 km-re, a Zala folyó partján, gyönyörű környezetben, virágzó mezők, szőlőhegyek, erdők övezte dombon fekszik. Gondosan ápolt kertek, tiszta rendes udvarok és házak jellemzik. Kellemes, szélsőségektől mentes éghajlata, a dombokat borító erdők, bőséges vízhálózata jó megélhetést biztosított már a halászó-vadászó őseinknek is. A falu határában talált kőbalta arra enged következtetni, hogy más az őskorban is lakott hely lehetett. A közelmúltban, a vasútépítés miatt végzett feltárások során a Malom-tanya közelében őskori és római kori leletek mellett, az Árpád-kor maradványaira is rábukkantak.
A falu nevét említő első írásos emlék 1246-ból maradt ránk. Ekkor várföld volt. Albeus fia, Rubynus (Rubin) nevű csébi (chebi) várszolga, mint bajvívó és egyéb ügyekben is nagy szolgálatot tett az országnak és a királynak, ezért Csák, zalai ispán, a várjobbágyok közé emelte.
1328-ban Enyerei Herceg fia Imre fiainak és Imre fia András fiainak kérésére nekik adományozta Károly Róbert Cséb birtokot, és a Harkályról Körmendre vezető úton szedett hídvámot, valamint a malmokat is. A család története ezután évszázadokon keresztül összefonódott a falu történetével, később a Pogány nevet használták, előnevüket pedig innen választották.
Györkefalva, mai nevén Györkefa, Zalacséb külterületeként szerepel. Mindössze két családi ház és egy átalakított vízimalom található a területén. Ez a malom a környék legkorszerűbb vízimalma volt, az 1920- as évektől egészen az államosításig működött özvegy Zsohár Lajosné majd Károlyi István tulajdonában.
Később a termelőszövetkezethez került. Itt él az év nagy részében Szabolcs Péter szobrászművész és családja. Az épület másik felében panzió működik. A XIV. században még önálló faluként szerepelt. Neve a latin eredetű Georgius személynévből kialakult György név becézett alakjából lett Györkefalva. 1371-ben még így szerepelt, de 1792-ben már mint Györkefa található az írásokban.
A falu egyházával először a 14. században találkozhatunk. A század elején készült tizedlajstrom szerint 1335-ben a falu Pál nevű plébánosa 40 kis dénárt fizetett. Később már csak olyan írásokat találunk, amelyek Zalaszentgyörgy leányegyházaként említik. Lakossága többnyire katolikus vallású volt, de elvétve találunk reformátusokat, evangélikusokat és izraelitákat is.
A falu neve 1908-ig Cséb volt, utána szerepel Zalacséb néven, az 1848 előtti besorolás szerint úrbéres község volt. A falu 1950-től önálló tanácsú község volt. 1969-től 1984-ig társközségei lettek Zalaszentgyörgy és Kávás, majd 1970- től 1991-ig Salomvár és Keménfa. Nagy szerepet játszik a falu életében az itt működő BÁBOLNA-FETA Takarmányipari Kft. Létrehozásának 20. évfordulója egybeesik a falu fennállásának 750. évfordulójával.
A Kft. 1975. óta folyamatosan munkát biztosít 100-200 embernek. A közművelődésnek az 1968-ban épült, és 1980 -ban, majd 2002-ben korszerűsített Kultúrház ad otthont. Itt kapott helyet a közel 3000 kötetes könyvtár, mely jelenleg is a lakosság művelődését szolgálja. A nép őrzi múltját. Szeretettel és féltő gonddal ápolja hagyományait, őrzi régi neveit Zalacsében is.
A mai napig fennmaradtak a község határrészeinekősinevei: Gyerkásza, Györkefa, Bodóvölgy, Agyag, Gesztenyés (onnan kapta nevét, hogy itt valamikor szelídgesztenye erdő volt), Halastó, Baglásza, Alszéli, Hímesberek, Körtélyes, Nagyrét, Sarjaskert, Románhegy, Öreg-hegy, Kisberek, Bödörfa, Cséb -hegy, Olaji erdő, Tornyos-parag, Rétganajos, Kőzéperdő.
Épített értékei
Szent Péter és Szent Pál-templom
Zalacséb egyházával először a XIV. században találkozhatunk, a század elején készült pápai tizedlajstromokban, ami szerint 1335- ben a falu Pál nevű plébánosa 40 kis dénárt fizetett. A jelenlegi templom 1886-1888-ra készült el, a régebbi fából készült, amelyet Rómer Flóris 1863-ban még látott. Így írt róla: „Megvallom, hogy ezen templomocska minden sajátossága mellett bensőbb hatást tett rám, mint sok czifra, ízléstelen városi templom, vissza gondoltam magam, a kereszténység – szegényes, de erkölcsben dús – első századaiba.” Ugyancsak ő írta az Archeológiai Értesítő 1871-ben megjelent számában azt a cikket, ahol részletesen beszámolt az építményről, sőt még rajz is található róla.
A templomhoz tartozott egy harangláb is, amely a falu közepén állt. A harang 1670- ből való, szép öntésű, tiszta hangú. A képei közt szerepelt Szűz Mária, mint királyné tartja a kis Jézust, aki egyik kezében almát fog, a másikkal édesanyját cirógatja. Ez az ábrázolás köszön vissza a mai templom 1995-ben készült üvegablakainak egyikén. Alatta Szent János állt – oldalt más szentek képei voltak láthatóak.
A fatemplom tönkremenetele után épült a ma is álló kőtemplom, amelyet 1888-ban szenteltek fel. Az új templomot a falu szülötte – Gál József – festette. Az egyik képen a falu lakói közül is megörökített néhányat. 1986-ban a templom fennállásának 100. évfordulójára új, 56 kg-os harangot öntettek a zalacsébi hívek Gombos Lajos és fia, Miklós műhelyében, Őrbottyánban.
A harang domborművének középen Mária látható, aki szíve felett kis emberi alakot tart. Ez jelképezi a halottat, akiért éppen szól. Mellette látható Szent Péter és Szent Pál. A már meglévő nagyobb harang – mely 180 kgos – Sopronban, Seltenhofer Frigyes és fiai műhelyében öntetett. 1995 óta két új, antik ólmozott üvegablak díszíti a templomot, melyet Mester Éva, Ferenczy Noémi-díjas üvegművész készített.
Az első Szűz Máriát ábrázolja – a kis Jézussal és országalmával, – mint hazánk védasszonyát. Visszaköszönnek rajt a régi templom, harangláb, valamint a zalai dombok. A második ablak az 1957- ben meggyilkolt fiatal papnak, az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés vértanújának, Brenner Jánosnak állít emléket.
Zalacsébi fatemplom
A községnek régen boronafalú, szalmatetős temploma volt, mely 1753- ban épült. Rómer Flóris (1815-1889) Zala Megyét is érintő értékmentő munkásságának köszönhetően nem nyomtalanul. Rómer Flóris 1863-ban még látta és az Archeológiai Értesítő 1871- ben megjelent számában részletesen beszámolt az építményről, sőt még rajz is megjelent róla. Felmérési rajzai alapján, 2002-ben épült fel az épület másolta, a Göcseji Skanzenben.
A templom a mai kultúrház helyén állt. A templomhoz tartozott egy harangláb is, amely a falu közepén állt. Erről is található rajz a fent említett kiadványban. A templom mása a zalaegerszegi Skanzenben megtekinthető. A fatemplom tetőhéjazata az eredetivel megegyező módon – zsúp – kettőzött rozsszalma felhasználásával készült.
Az épület a Zalacsében 1873- ban leégett. A göcseji falvakra sokáig jellemző fatemplom eredeti készítés-technikával megépített másolata egyedülálló. Az ilyen típusú épületekből egy sem maradt meg, mert jellemzően később a már tégla templomokat vagy a helyükre emelték, és az építőanyagot ezekben újra felhasználták, vagy sajnos leégtek.
Trianon Emlékpark
Az emlékhely az első világháború előtti Magyarország térképét ábrázolja, benne a Trianon utáni határvonalakkal. A Zalacséb melletti területen 2450 tégla jelzi a történelmi Magyarország határait (Horvátországgal együtt), amelyeken belül 52 várost jelöltek meg. A faszobrok alkotója Boa Endre letenyei fafaragó, az emlékmű állítója Mike György, az Erdei Faluért Alapítvány vezetője.
Az emlékpark helyszíne Zalacséb, Rákóczi Ferenc u. 5. A teljesség igénye nélkül a következőkben felsorolt faragott szobor alkotások színesítik az emlékparkot. Boldog Brenner Jánost ábrázoló szobor; az alkotás közel életnagyságú.
A szemüveges pap hajadonfőtt, imához összetett kezekkel áll egyszerű ruházatban. Brenner János magyar ciszterci szerzetes, Rábakéthelyen lett káplán. Az 1956-os forradalom utáni egyházüldözés áldozata. Táblafelirat: „Boldog Brenner János vértanú 1931 – 1957 és a kommunizmus áldozatainak emlékére állíttatta 2019.05.01. Erdeifalukért Alapítvány Köszönet a támogatóknak!”
Nagyon szépen faragott alkotás, az I. világháborúban elesetteknek állított emlék. Két méter magas fatörzs, a tetején a szent korona, oldalt két angyalka látszik. A bevéset, faragott motívumok, feliratok mind emlékeztetnek a szomorú eseményre. A Szent Korona 60 cm átmérőjű, fából faragott másolata is a Trianon Emlékparkba került. Az emlékpart Nagy- Magyarország határvonalait és jelentősebb helységeit is mutatja. A korona természetesen Székesfehérvárhoz került. István király térdel a Magyarok Nagyaszszonya (Mária a kisdeddel) szobor előtt és felajánlja számára az országot és az azt jelképező koronát.
Kettő mellszobrot faragott Boa Endre, amelyeket a bejárati kapu mellett állítottak fel. Deák Ferenc fa mellszobrát Gróf Széchenyi István szobrának felavatása után állították fel. Tábláján ez áll: „Deák Ferenc 1803 – 1876” „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják.
De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges”. A többi mellszoborhoz hasonlóan Petőfi Sándor szobrát is faoszlopra helyezték, így fejmagasságba került a mű. Fémlapba vésett szöveget látunk a talapzaton: „Ha a föld Isten kalapja, hazánk a bokréta rajta!” Petőfi Sándor 1823 – 1848.
I. és II. világháborús emlékmű
Az emlékmű a település temetőjében található. Felirata a következő: „Az első és második világháború elesett hősi halottainak emlékére emeltette Zalacséb község lakossága 1990.”
Kőkeresztek
Zalacséb képének meghatározó elemi a kőkeresztek. A faluban és határában összesen hét ilyen emlék található, amelyek közül a legrégebbi eredetű a Román- hegyi kereszt. A felirata szerint 1804-ben helyezte el a „Románhegyi birtokosság”. 1933-ban felújították és újraszentelték.
A török utáni időkben terjed el felállításuk szokása. A kereszt a szenvedés jelképe. A korábbi pogány úti védőtotemek a kereszténységben, ebben a formában éltek tovább. Krisztus kilépett a templomból a szent helyről és a mindennapi élet a falusi munka a paraszti szokásvilág tárgyi emlékévé tette. Történeteket, emberi sorsokat, gyakran tragédiákat, máskor helyi csodákat őriznek e jelek.
A kereszt lehet az emlékezés jelképe, ha valamely tragédia helyén állították, a kereszt lehet a fogadalom, a teljesült kérés, a szerencsés megmenekülés, a hála, a köszönet jelképe is. A kereszt állításakor feljegyzésre kerül a készítője (állitatója) illetve aki vállalni fogja a gondozását.
Helyi védett építészeti örökség
Zalacsében helyi védett építészeti örökség a Római katolikus templom mellett 11 lakóépület, 1 melléképület és a Malom tanya.
Természeti értékek
A település külterületén a Halastói-patak völgye és a vaspöri út közt húzódnak a község természetközeli erdői, gyertyános -tölgyesek, a patakparti hűvösebb oldalaiban a bükkösök. Védett növényfajai közül leggyakoribb a ciklámen, mely mellett a farkasboroszlán, piritógyökér, szártalan kankalin, szálkás pajzsika, karéjos vesepáfrány és több orchideafaj, a madárfészek kosbor, kardos madársisak, kétlevelű sarkvirág, pirosló nőszőfű vált ismertté.
Az erdők állatvilága is figyelemre méltó. A madarak közül leggyakrabban az erdei pinty, cinegék, csuszka kerül a szemünk elé, de az idősebb bükkösben az örvös légykapó, kék galamb és a fekete harkály sem ritka. A ragadozók közül az egerészölyv, héjja, valamint a telepített fenyvesekben fészkelő karvaly említendő. A nagyvadak közül itt is jelen van a túlszaporodott gímszarvas, az őz és a dúvadak, mint a vaddisznó, róka és a borz.
A lehulló csapadék menynyisége és az Alpok-alja klimatikus hatása kedvező adottságokat teremt a gombák megjelenésének, melyek a nyári esők után jelennek meg az avarban. A Zala sík, bal parti, településhez tartozó része változatos képet mutat. A víz mentén a puhafa ligetek szalagszerűen és kisebb csoportokban jelennek meg, melyeket fűzek (a fehér-, törékeny- és kecskefűz) és a mézgás éger alkotnak. A völgyben kiterjedt gyepek találhatók. A megmaradt gyepterületek a sédbúzás mocsárrétekhez és az üde franciaperjésés ecsetpázsitos kaszálókhoz sorolhatók, de elvétve megjelennek a kékperjés láprétek maradványai is.
Védett értékeik közé tartozik hosszúlevelű fürtösveronika, kornistárnics, szibériai nőszirom. A mélyen bevágódott Zala partjaiban helyenként a jégmadár költ, rendszeres téli vendég a rétegek vadászó kékes rétihéjja. A rétek gazdag rovarvilág élőhelyei a növényevő rovarok (sáskák, szöcskék) mellett a virágokon karolópók, darázspók vadászik az érkező méhekre, lepkékre. Utóbbiak közt védett fajok is gyakorta megfigyelhetők; nyáridőben a fecskefarkú lepke, kardos lepke, bogáncs- és szemeslepke, Atalanta-lepke, a nyárutón a Natúra jelölő vérfű hangyaboglárkák.
A vízfolyások, holtágak mentén a türkizszínű kisasszonyszitakötő és a sebesröptű acsák vadásznak, a parton álló füzek kérge alatt a skarlátbogár él. A Zala friss, gyors vizében a kétéltűeket a dunai gőte képviseli. A tiszta folyóvízben élő halak közül a szivárványos ökle, balin és a betelepített pisztráng említendő, az aljzaton a tompa folyamkagyló. A vizek csúcsragadozója, a vidra telente rendszeresen megjelenik erre kóborlásai során.
Néprajzi értékek
Vajda József „Új hold fényes nap” kötetében, népi gyermekjáték gyűjteményében a következők találhatóak (a megjelenő név az adatközlő, a dátum az adatközlő születési dátuma, a helység pedig ahol gyűjtöttek tőle, a számok azt jelölik, hogy a kötetben mi a sorszáma a lejegyzett népi játéknak, tehát Zalacsében 7-et gyűjtöttek): Török Józsefné–1907., Zalacséb – 22.,32.,36.,51.,61.,98.,169.
Horváth Károly: Regösénekek Zalában (Göcseji Múzeum Zalaegerszeg Adattára, leltári száma: 1756.94/2.) tanulmányában a téli ünnepkörben jellemző szokást a regölést jegyezte le Zalacsében.
Sebestyén Gyula 1898 szilveszterén gyűjtött népdalokat Zalacsében. Hangfelvétel is készült, ami kuriózum, hiszen 124 éves hangfelvétel. Az adatközlőről nincs adat. A dal lejegyzett kezdősora: „Emiatt keletkezik egy kis kerek pázsit…”, ez nem más, mint a zalacsébi regölés. https://zti.hungaricana.hu/hu/audio/14310/#record-192663 linken meghallgatható a felvétel az interneten a Zenetudományi Intézet Népzenei gyűjteményében, illetve megtekinthető az eredeti kotta is, ami a felvételkor készült.
