Salomvár
Kék mezőben jobbjában ezüstszablyával lesújtani készülő, bal kezét (mancsát) védelmezően kinyújtó, nyelvét kiöltő, szemét haragosan ráncoló a koronafőből kiemelkedő oroszlánon jól kivehető nyakán ezüstnyíllal átszegett (átlőtt) kettősfarkú koronás aranyoroszlán látható, amely jobb lábát erősen (keményen) megveti a zöld pajzs talpon ez utalhat a bakonyi erdőségre.
A nyitott sisakrostély fölött a magiszteri fokozatra utaló M látható, egyben megtalálható a magiszteri aranylánc. A takaró utal arra, hogy a címert az utódok készítették. Kék-arany, vörös-ezüst heraldikai fejlődés a 16. századtól kezdett elterjedni. A rangjelző gyöngyös, leveles arany koronából a címerpajzsban található aranyoroszlán ágaskodik ki részben megismétlődik a címerpajzs alakja.
Salomvár fekvése és címere
Salomvár a csodás dimbes-dombos Göcsej szélén helyezkedik el, Magyarország nyugati régiójában, Zala megye északnyugati részén, Zalaegerszegtől 15 kilométerre, a Zala partján fekszik. Közúton a 7411- es útból Zalacsébnél kiágazó 74 141-es számú mellékúton érhető el a legegyszerűbben a település, de nyugati szomszédja, Keménfa felől is vezet egy számozatlan önkormányzati út a községbe.
Története, történelmi utalások
Bicsak Istvánné, Szegedi Irén Salomvár című könyvéből (Zalaegerszeg, 2001.) a következőket tudhatjuk meg a település történetéből.
Az Árpád-házi királyok alatt bizonyosan királyi birtok volt ez a terület. így jutott a II. András király gyermekeit nevelő Salamon mester birtokába. Ugyanis 1213-ban a német uralom ellen fellázadó főurak a pilisi erdőben meggyilkolták Gertrúd királynét és német vendégei egy részét. A királyi gyermekeket – elsősorban a trónörökösnek számító Béla herceget, a későbbi IV. Béla királyt is – halálra keresték. Miska vasvári ispán és fia Salamon mester elrejtették a gyermeket. Ezért a cselekedetükért a Halicsból hazatérő II. András király Miska ispánnak Edelics nevű birtokot – a mai Pusztaedericset – ajándékozta, fiának, Salamon mesternek pedig, akit az 1213-as királyi ajándéklevél „nekünk annyira kedves Salamon”-nak nevez, bizonyosan Harkály falut, amely a mai Salomvár határában volt. Ezért vették fel a Harkályi előnevet.
Salamon udvarispáni, majd tárnokmesteri címet viselt II. András udvarában. Később kivált a kormányból, mert annak pazarló szellemével nem értett egyet. Ekkor visszavonult a királyi adományképpen kapott Harkály nevű birtokára Zala megyébe. Családja később is ősi címként Harkályinak nevezi magát. Vagy ő, vagy hasonló nevű fia építtetett a Zala folyó mellett várkastélyt, amelyről Salamonvárát és a később sokat szereplő Salamonvári családi elnevezték. A vár körül telepedett le a jobbágyok családja, ebből fejlődött ki a falu.
A család és a várkastélya körül kialakult új falu jelentős szerepre jut a Zala völgyében: 1323-ban Károly Róbert királytól vásárjogot kapnak és hídvámszedési jogot is, ami gazdaságtörténetileg érdekes szabadalma a Salamon vári családnak. 1328-ban már út vezet a család harkályi birtokától Csatár falun keresztül Körmendre.
A Hóman-Szekfü: Magyar Történet с könyv a középkori nagybirtokosok között sorolja fel a családot 18 falura kiterjedő birtokával. A Salamonvári család az akkori főúri szokások szerint állandó harcban állt a szomszédos családokkal földbirtok vagy vásárjog miatt. Vörös Salamon 1326-ban megtámadja és felgyújtja a Resznekiek kastélyait, templomait, a birtokjogaikat bizonyító okiratokat elrabolják.
A feltáráskor a zalaszentgyörgyi templomon az égés nyomait ki lehetett mutatni. Később a megye birtokos urai közvetítésével kibékültek, kártérítést fizettek, de a béke sosem volt zavartalan.
A 14. század végére a Salamonvári családnak csak leányai vannak. Közülük kettőt, Beátkát és Ágotát, akik Rumi Doroszló illetve Bánffy Zsigmond felesége, Zsigmond király fiúsítja, azaz fiúként felesen örökölnek. A leányági örökösök révén a vagyon egy része később a Sárkány család birtokába került, majd a Sibrik és a Bagody család is előkerül a salamonvári birtokosok között. 1513- ban a Sárkány családon kívül Sibrik Lászlónak 1, Thaba Balázs özvegyének 2, Térjék Elek özvegyének 1, és az idevalósi plébánosnak 3 jegyzett portája volt.
1522. Június 27-ről különös dolgot olvashatunk Salamonvárról: Bősök falu jobbágyaitól 6 lovat elkötöttek és azokat a jobbágyok a Zala megyei Salomvára oppidum Szt. László napi (június 27.) országos vásárán találták meg. Kondor Jakab katafalvai jobbágy árulta azokat. A katafalvai bíró vállalta az impenziót (igazságszolgáltatást), de a terminusát elhalasztotta, és amikor ezután a jobbágyok hazaindultak, megtámadta őket sok katafalvi jobbággyal, és egy jobbágytól süveget, íjat elvett és az összeseket súlyosan megverte. Itt Salamonvára helyett már Salomvárt olvashatunk.
A mohácsi csata utáni zűrzavar jeleit ennek a községnek az életében is megtaláljuk. A folytonos török betörések miatt a jobbágyok és szolgák is elszökdösnek, elbujdosnak. 1579-ben Sárkány Gábor birtokán 5 jobbágyporta van elhagyott állapotban. 1588-ban Salomváron a Térjék rész teljesen elhagyott, a Sibrik és Bagody részből 16 porta üres. 1588-ban Tompa, Ákosfalva, Hermánfalva, Erdeifalva elhagyott községrész.
A legnagyobb csapás a törökök részéről nem éppen a falut, hanem messze földön híres szőlőbirtokát érte. A veszprémi káptalan tesz erről említést 1648-ban azzal, hogy most kezdik az elpusztult szőlőket helyreállítani. Valószínűleg a falut ekkor nem érte támadás, mert a Zala folyó mentén óriási mocsaras rész volt, amelyen a törökök nem tudtak átkelni. A Zalán Budafánál volt gázló, a törökök ott keltek át a folyón és pusztították elé Budafát, Zalalövőt és az egész Kerka-mentét. A keresztúri templom és a község is, amely eddig Salomvárhoz tartozott, pusztasággá lett. A salomvári plébánia pedig hatalmassá nőtt: Zalaháshágy és Zalalövő minden külközségével együtt hozzá csatoltatott, területe 130 négyzetkilométer lett.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc csatáiban a salomvári nemes és nem nemes fiatalok is részt vettek, többen hősi halált haltak. A kiegyezés utáni időszakban nagy fejlődésnek indul a falu. Ebben az időben nagy tekintélyt kölcsönöz a falunak Csutor Imre földbirtokos. Született Salomváron 1813. július 19-én. Meghalt Salomváron 1891. február 7-én. Apja Csutor János, anyja Viasz Zsuzsanna, felesége Hottói Nagy Johanna. Házasságukból 3 leány és egy fiú született. 1865-66-ban Zala megye főjegyzője. 1866-tól 1871-ig másodalispán. 1872 és 1878 között a megye alispánja. Rá hárult a modern polgári közigazgatás kereteit megteremtő törvényhatósági és községi törvény végrehajtása. Megváltozott a megye járási beosztása, megalakultak a községi képviselőtestületek.
A Csutor család birtokát az Eitner család örökölte. Idősb. Eitner Sándor felesége volt a Csutor család leszármazottja. Övék volt Kurta major és Erdeifalu, Ákosfa, Szélgyep egy része. Erdőbirtokaik egy része, 553 kat.hold a keménfai határba is átnyúlt. E birtokrendszer 1945 után felosztásra került.
Épített értékei
Római katolikus Szent János apostol templom
A templomban folytatott ásatásokból kiderült, hogy a Salamon család 1230 körül kis román szentélyt épített itt. A templomot 1270 körül megnagyobbították, és csúcsíves stílusban építették át. A vasvári káptalani levéltárban talált okirat szerint is 1364 előtt alapították és építették. 1333-ból ismerjük Tamás nevű plébánosát, aki később zalai főesperes lett. A templomot szent János evangélista tiszteletére emelték és róla nevezték el. Búcsúja szeptember 8- án, kisasszony napján, illetve amióta ez nem hivatalos ünnep, a következő vasárnapon van. 1367-ben a vasvári káptalan előtt megjelent Vörös Salamon fia Harkályi Vörös János, valamint Fülöp, János magiszternek a fia és 4 hold földet, valamint egy malomjogot adnak alapítványként a templomnak. A 16. században már szó van plébániaházról is, 1564-ben pedig a plébános 2 malmáról. A mohácsi vész után, amikor a törökök Lövőt és környékét elpusztították, 1566-tól a salomvári plébániához került Lövő és Háshágy az összes külközségeivel együtt. Területe hatalmassá nőtt, 130 négyzetkilométer lett.
A templomot többször átépítették és megnagyobbították. Boltozott a szentélyben is. Kórusán 6 változatú orgona van. Kriptája is van. Érdekes adat: amikor a kriptát építették, a régi sekrestyében találtak 173 aranykincset, amelyek között volt László, Lajos, Zsigmond, Corvin Mátyás és Zápolya János királyok jelvényével és nevével ellátott emlék. (Pénzleletekről van szó, ezt felhasználták a templom megújítására). A tornyot, amelynek alapja ősi, 1752-ben megemelték, 3 harang van benne. 1773-ban a keleti oldalán megnagyobbították, és cseréppel fedték be a templomot. 1886-ban a külsejét, 1889-ben a belsejét tatarozták. Forrás: Bicsak Istvánné, Szegedi Irén Salomvár című könyve. (Zalaegerszeg, 2001.)
Pályázati források mellett magántőke is hozzájárult a templom szépítéséhez. A kalandos életsorsú, salomvári születésű Lakatos András 1956 óta az Egyesült Államokban élt, családja azonban (szülei és húga) a faluban maradt, ő pedig anyagilag támogatta szülőfaluját. Lakatos Anna (András húga) volt a közvetítő ebben. Lakatos András adományai, mindig „céladományok” voltak, meghatározta, hogy mire fordítható az adott összeg. A templom üvegablakai is ekképpen készültek el. A templomhajóban jobb oldalon három nagy méretű ablak kapott helyet, mindhárom egy-egy szentet ábrázol. Az oltártól a bejárat felé haladva: Szent András, Szent Anna a gyermek Máriával, illetve Szent István vértanú látható. Miért éppen ők? Ahogyan a keresztállításnál is hagyomány, hogy az állíttatók névszentjei kerülnek fel mellékalakként a feszület mellé, ebben az esetben is ez, ill. hasonló történt. Az adományozó és édesapja András, édesanyja és húga Anna, bátyja pedig István.
Perlaki József üvegművész készítette az ablakokat 2006- ban, ő az alkotója a közeli zalalövői templom üvegablakainak is. Szent Andrást kezében a nagy méretű Andráskereszttel ábrázolta, amely vértanúságára utal. Az első diakónust, Szent Istvánt kezében kövekkel láthatjuk, a mártírt ugyanis halálra kövezték hitéért. A középső ablakon Szent Anna és a kis Mária áll: Mária kezében attribútumával, a fehér liliommal édesanyjára tekint; Anna leánya felé fordulva, jobb kezét okatatóan felemelve karolja át Máriát. Mindegyik üvegablakon szerepel a szent neve és az adomyányozó. Lakatos András 2010-ben hunyt el, kérésének megfelelően a salomvári temetőben helyezték örök nyugalomra. Forrás: Horváth A. Attila: Megszépült a templom belső tere, in: Zalai Hírlap, 2007. 12. 08., 15. p., Horváth A. Attila: Falujáért, az utolsó szívdobbanásig, in: Zalai Hírlap, 2007. 09. 08., 15. p.
Szentháromság szobor
A salomvári templom múltja a 13. századig vezethető vissza. Mai formája az 1770-es évek végére alakult ki, műemléki védelem alatt áll. A háromszög alakú templomtér a település központja. Ma már nem templomkert, mert a korábbi kerítést lebontották, a veszélyes fákat kivágták, így egy nyitott térré alakult, ahol szakrális és történelmi emlékek kaptak helyet. Ennek előterében áll az 1756-ban készült, különösen szép, díszített Szentháromság-szobor. A szobor hagyományos módon ábrázolja a Szentháromság tagjait: az Atya jobb oldalon, jobb karját áldásra emelve (kézfeje letörött), a Fiú bal oldalon jobb kezében kerszettel, bal kezével önmagára mutat, a Szentlelket jelképező galamb kettőjük között sugárnyalábban középen.
A posztamensen Mária Immaculata ábrázolása látható, jobbról-balról egy-egy angyalfigurával, illetve a Szentháromság felhőgomolyán is megjelennek angyalfejek. A kompozíció középpontjában helyet kapott egy a Szentháromságra utaló réz háromszög, az alakok felhőgomolyon foglalnak helyet, melynek díszítő motívuma az oszlopon is végigfut. Források: Győrffy István: Salamon mester öröksége, in: Zalai Hírlap, 2017. 11. 18. – https://www.zaol.hu/ eletstilus/helyi-eletstilus/salamon-mester-oroksege-salomvar-ereje-azosszefogasban- rejlik-de-jol-jonne-szegekbe-vezeto-kerekparut-2197547/, https://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11000
Cigány-hegyi harangláb
Eitner Kastély
Salomvár község határában terült el a 2000 holdas Eitner uradalom. A gazdaság központja a községtől 2,5 km-re lévő Kurta majorban volt. Gondozott, óriási park közepén állt a kastély, körülötte tisztes távolban épültek fel az istállók, pajták, magtárak, cselédházak. Sajnos az önkormányzat nem tudja megvédeni a magántulajdonban lévő, a hatvanas években még úttörőtáborként is működő patinás épületet. Ősi parkjával együtt, gondozatlanul pusztul. A Csutor család birtokát az Eitner család örökölte. Idősb. Eitner Sándor felesége volt a Csutor család leszármazottja. Övék volt Kurta major és Erdeifalu, Ákosfa, Szélgyep egy része. Erdőbirtokaik egy része, 553 kat.hold a keménfai határba is átnyúlt. Kurta majorban a múlt század végén tágas kastélyt építtettek, körülötte óriási, gondozott park terült el szökőkúttal, egzotikus fákkal, bokrokkal, virágokkal. Kurtából irányították az erdeifalui gazdaságot is, ott csak egy majorgazda felelt a munkáért. A két majorban mintegy 50 család élt, a férfiak az uraság cselédei voltak. Rajtuk kívül időszakos alkalmazottak is dolgoztak a gazdaságban: Kishegy teljes egészében Eitner birtok volt. Jó minőségű szőlőt, főleg rizlinget termeltek egy szakember, a vincellér irányításával.
I. és II. Világháborús emlékmű
A háborúban elesett az ifjúság színe-java. Salomvárról az első háborúban 28, a másodikban pedig 20 fiatal lett hősi halott. Emlékükre a község 1987-ben a plébános irányításával hősi emlékművett állíttatott a templomkertbe, rajta márványba vésve a következő nevek :
Pro Patria 1914-18
Baksa János, Bíró József, Dezső Gyula, Ferencz Gyula, Földes Ferenc, Frigyes József, Frigyes Károly, Horváth István, Horváth János, Horváth Péter, Kámán György, Kámán Sándor, Kemény Kálmán, Kiss Gusztáv, Köbli József, Könye Dezső, Könye László, Lakatos Károly, László Ferenc, Lutter János, Márovics János, Németh János, Pintér István, Rózsás János, Szekér István, Szekér István, Tóth Péter, Vizy József
1940-45
Büki Lajos, Gyarmaty László, Havranek József, Horváth János, Horváth József, Horváth Sándor, Lutter József, Németh István, Németh István, Németh József, Pintér János, Somogyi Jenő, Sipos István, Szálai István, Szálai János, Szegedi Lajos, Szekér József, Tóth Lajos, Varga Boldizsár, Eppinger Sándor
Millenniumi emlékoszlop
Salomváron a fedett tekepálya és az önkormányzati épület közötti kis téren a község lakói állíttatták 2000-ben a Millennium alkalmából az emlékoszlopot. Fa oszlopon egy pajzs alakú bronz dombormű, ami Istvánt és Gizellát ábrázolja jogarral, országalmával, koronával.
A tábla feliratai: „2000. AKARJUK, HOGY SZILÁRD BÉKE ÉS EGYETÉRTÉS LEGYEN NAGYOK ÉS KICSINYEK KÖZÖTT. SZIKLÁRA ÉPÍTETT HÁZAT ÉS HAZÁT: A SZIKLA JÉZUS KRISZTUS. SZENT ISTVÁN TÖRVÉNYE.”
A fa tartóoszlopba vésett szöveg: „Állíttatták Salomvár lakói 2000”
Kőkeresztek
Szellemi értékek
Süle Ferenc atya népi áhitat gyűjteménye a salomvári templomban
Süle Ferenc atya salomvári szolgálata idején öszszegyűjtötte a népi áhítat és vallásosság még fellelhető darabjait, amiket a templom oratóriumában helyezett el. Ez a gyűjtemény fel lett újítva és kiegészítve az elmúlt időszakban már nem használt liturgikus tárgyakkal, eszközökkel.
A salomvári templom a XIII. században épült román szentélyével, s annak gótikus és későbbi barokk átalakításával összességében mégis egységes, szép épület. Ennek egyik emeleti szobácskája rejti azt a kegytárgy gyűjteményt, amelynek kedvéért művészettörténészek, régészek, gyűjtők s más szakemberek fordulnak meg itt alkalmanként.
A kiállítás tárgyai Salomvár népi áhítatának gyöngyszemeit mutatja fel. A kiállításon láthatunk imakönyveket, feszületeket, középkori posztofóriumot, 1841-ben faragott házi oltárt, 1715-ből származó éremgyűjtő dobozt, az 1600-as évek végéről származó kézzel vert csipkét, házi áldások különféle fajtáit. Különlegességet kínálnak a régi harangkorona vas alkatrészei, melyeken csavarmenetet még vésővel készítette a néhai mester, s itt vannak még régi, cinből készült gyertyatartók is.
Süle Ferenc plébános, Salomvár díszpolgára
1957 novemberében került az egyházközség élére Süle Ferenc plébános, pápai káplán. Vasszécsenyben született 1916. február 27-én. Pappá szentelték Szombathelyen 1940. június 16-án. Kisegítő lelkész 1940-4l-ben Tófej-Lórántházán és Püspökmolnáriban. Segédlelkész 1941-től 1944-ig Csehimindszenten. Prefektus a Kelcz- Adelffy intézetben és hitoktató 1944-ben Kőszegen. Püspöki szertartó 1944-től 1949- ig, majd püspöki titkár 1949-től 1952-ig Szombathelyen. 1950-ben pápai káplán címet kap.
1952. január 9-én megjelent az ÁVH lefüggönyzött autója Szombathelyen a püspökvár előtt, és Süle Ferenc püspöki titkárt megbilincselve elszállították először Budapestre a Fő utcába, majd egy kistarcsai magánzárkába. Kihallgatások hosszú sora következett, melynek folyamán gyakran bántalmazták, kínozták, ismeretlen összetételű gyógyszerekkel etették. 18 hónapig volt magánzárkában, azt sem tudta, miért vitték el, mivel vádolják. Süle atyát a bíróság a „demokratikus államrend elleni izgatás” címén 6 év börtönbüntetésre ítélte. 1957 novemberében került Salomvárra. Mindig és mindenkin segített.
Néprajzi értékek
1955.12.28 és 1955.12.29-én gyűjtöttek népdalokat, hagyományokat a mai Salomvár területén. A gyűjtők Kammerer László; Kerényi György; Lévay Györgyné Gábor Judit, akiktől pedig gyűjtöttek: Horváth Jánosné Vizi Julianna, Vizi Mária. Köszöntőket és párosító népdalokat rögzítettek. A Zenetudományi Intézet Hangarchívumában (https://zti.hungaricana.hu/hu/) meghallgathatóak e népdalok, illetve a kottájuk is elérhető. Horváth Károly: Regösénekek Zalában (Göcseji Múzeum Zalaegerszeg Adattára, leltári száma: 1756.94/2.) című kiadványában a következő témákról ír Salomvár vonatkozásában: Téli ünnepkör (regölés). Gönczi Ferenc: Göcsej, s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése (Kaposvár, 1914.) című könyvében Salomvárról a 20 oldalon olvashatunk néprajzi témában. A Göcseji Múzeum Adattára is rejt néprajzi gyűjtést, leltári szám: K.325., Salomvári lakodalmi szokások címmel.
Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár (Zalaegerszeg, 2001.) c. könyvében a VII. fejezet, Néphagyományok, népszokásokról szól. Kiss István: Horváth Ferenc 75 éves adatközlő visszaemlékezése /Salomvár 1910-től az 1930-as évekig/, 1986-os gyűjtése népdalokat, népi játékokat, néptáncokat és szokásokat rögzít.
Kiss-Molnár István 2022. év elején szintén szervezett néprajzi gyűjtést Salomváron. Az év jeles napjairól, ünnepi szokásokról, az emberi élet fontosabb fordulópontjairól készültek feljegyzések. Népdalokról, népi játékokról, a népi gasztronómiáról, illetve a régi paraszti életről, kiemelten a lakodalmi szokásokról is készült gyűjtés. Adatközlők voltak: Vásár Istvánné (1946.), Csóbor Jánosné (1954.) és Boronyák Tiborné (1946.).
Kék mezőben jobbjában ezüstszablyával lesújtani készülő, bal kezét (mancsát) védelmezően kinyújtó, nyelvét kiöltő, szemét haragosan ráncoló a koronafőből kiemelkedő oroszlánon jól kivehető nyakán ezüstnyíllal átszegett (átlőtt) kettősfarkú koronás aranyoroszlán látható, amely jobb lábát erősen (keményen) megveti a zöld pajzs talpon ez utalhat a bakonyi erdőségre.
A nyitott sisakrostély fölött a magiszteri fokozatra utaló M látható, egyben megtalálható a magiszteri aranylánc. A takaró utal arra, hogy a címert az utódok készítették. Kék-arany, vörös-ezüst heraldikai fejlődés a 16. századtól kezdett elterjedni. A rangjelző gyöngyös, leveles arany koronából a címerpajzsban található aranyoroszlán ágaskodik ki részben megismétlődik a címerpajzs alakja.
Salomvár fekvése és címere
Salomvár a csodás dimbes-dombos Göcsej szélén helyezkedik el, Magyarország nyugati régiójában, Zala megye északnyugati részén, Zalaegerszegtől 15 kilométerre, a Zala partján fekszik. Közúton a 7411- es útból Zalacsébnél kiágazó 74 141-es számú mellékúton érhető el a legegyszerűbben a település, de nyugati szomszédja, Keménfa felől is vezet egy számozatlan önkormányzati út a községbe.
Kék mezőben jobbjában ezüstszablyával lesújtani készülő, bal kezét (mancsát) védelmezően kinyújtó, nyelvét kiöltő, szemét haragosan ráncoló a koronafőből kiemelkedő oroszlánon jól kivehető nyakán ezüstnyíllal átszegett (átlőtt) kettősfarkú koronás aranyoroszlán látható, amely jobb lábát erősen (keményen) megveti a zöld pajzs talpon ez utalhat a bakonyi erdőségre.
A nyitott sisakrostély fölött a magiszteri fokozatra utaló M látható, egyben megtalálható a magiszteri aranylánc. A takaró utal arra, hogy a címert az utódok készítették. Kék-arany, vörös-ezüst heraldikai fejlődés a 16. századtól kezdett elterjedni. A rangjelző gyöngyös, leveles arany koronából a címerpajzsban található aranyoroszlán ágaskodik ki részben megismétlődik a címerpajzs alakja.
Salomvár fekvése és címere
Salomvár a csodás dimbes-dombos Göcsej szélén helyezkedik el, Magyarország nyugati régiójában, Zala megye északnyugati részén, Zalaegerszegtől 15 kilométerre, a Zala partján fekszik. Közúton a 7411- es útból Zalacsébnél kiágazó 74 141-es számú mellékúton érhető el a legegyszerűbben a település, de nyugati szomszédja, Keménfa felől is vezet egy számozatlan önkormányzati út a községbe.
Története, történelmi utalások
Bicsak Istvánné, Szegedi Irén Salomvár című könyvéből (Zalaegerszeg, 2001.) a következőket tudhatjuk meg a település történetéből.
Az Árpád-házi királyok alatt bizonyosan királyi birtok volt ez a terület. így jutott a II. András király gyermekeit nevelő Salamon mester birtokába. Ugyanis 1213-ban a német uralom ellen fellázadó főurak a pilisi erdőben meggyilkolták Gertrúd királynét és német vendégei egy részét. A királyi gyermekeket – elsősorban a trónörökösnek számító Béla herceget, a későbbi IV. Béla királyt is – halálra keresték. Miska vasvári ispán és fia Salamon mester elrejtették a gyermeket. Ezért a cselekedetükért a Halicsból hazatérő II. András király Miska ispánnak Edelics nevű birtokot – a mai Pusztaedericset – ajándékozta, fiának, Salamon mesternek pedig, akit az 1213-as királyi ajándéklevél „nekünk annyira kedves Salamon”-nak nevez, bizonyosan Harkály falut, amely a mai Salomvár határában volt. Ezért vették fel a Harkályi előnevet.
Salamon udvarispáni, majd tárnokmesteri címet viselt II. András udvarában. Később kivált a kormányból, mert annak pazarló szellemével nem értett egyet. Ekkor visszavonult a királyi adományképpen kapott Harkály nevű birtokára Zala megyébe. Családja később is ősi címként Harkályinak nevezi magát. Vagy ő, vagy hasonló nevű fia építtetett a Zala folyó mellett várkastélyt, amelyről Salamonvárát és a később sokat szereplő Salamonvári családi elnevezték. A vár körül telepedett le a jobbágyok családja, ebből fejlődött ki a falu.
A család és a várkastélya körül kialakult új falu jelentős szerepre jut a Zala völgyében: 1323-ban Károly Róbert királytól vásárjogot kapnak és hídvámszedési jogot is, ami gazdaságtörténetileg érdekes szabadalma a Salamon vári családnak. 1328-ban már út vezet a család harkályi birtokától Csatár falun keresztül Körmendre.
A Hóman-Szekfü: Magyar Történet с könyv a középkori nagybirtokosok között sorolja fel a családot 18 falura kiterjedő birtokával. A Salamonvári család az akkori főúri szokások szerint állandó harcban állt a szomszédos családokkal földbirtok vagy vásárjog miatt. Vörös Salamon 1326-ban megtámadja és felgyújtja a Resznekiek kastélyait, templomait, a birtokjogaikat bizonyító okiratokat elrabolják.
A feltáráskor a zalaszentgyörgyi templomon az égés nyomait ki lehetett mutatni. Később a megye birtokos urai közvetítésével kibékültek, kártérítést fizettek, de a béke sosem volt zavartalan.
A 14. század végére a Salamonvári családnak csak leányai vannak. Közülük kettőt, Beátkát és Ágotát, akik Rumi Doroszló illetve Bánffy Zsigmond felesége, Zsigmond király fiúsítja, azaz fiúként felesen örökölnek. A leányági örökösök révén a vagyon egy része később a Sárkány család birtokába került, majd a Sibrik és a Bagody család is előkerül a salamonvári birtokosok között. 1513- ban a Sárkány családon kívül Sibrik Lászlónak 1, Thaba Balázs özvegyének 2, Térjék Elek özvegyének 1, és az idevalósi plébánosnak 3 jegyzett portája volt.
1522. Június 27-ről különös dolgot olvashatunk Salamonvárról: Bősök falu jobbágyaitól 6 lovat elkötöttek és azokat a jobbágyok a Zala megyei Salomvára oppidum Szt. László napi (június 27.) országos vásárán találták meg. Kondor Jakab katafalvai jobbágy árulta azokat. A katafalvai bíró vállalta az impenziót (igazságszolgáltatást), de a terminusát elhalasztotta, és amikor ezután a jobbágyok hazaindultak, megtámadta őket sok katafalvi jobbággyal, és egy jobbágytól süveget, íjat elvett és az összeseket súlyosan megverte. Itt Salamonvára helyett már Salomvárt olvashatunk.
A mohácsi csata utáni zűrzavar jeleit ennek a községnek az életében is megtaláljuk. A folytonos török betörések miatt a jobbágyok és szolgák is elszökdösnek, elbujdosnak. 1579-ben Sárkány Gábor birtokán 5 jobbágyporta van elhagyott állapotban. 1588-ban Salomváron a Térjék rész teljesen elhagyott, a Sibrik és Bagody részből 16 porta üres. 1588-ban Tompa, Ákosfalva, Hermánfalva, Erdeifalva elhagyott községrész.
A legnagyobb csapás a törökök részéről nem éppen a falut, hanem messze földön híres szőlőbirtokát érte. A veszprémi káptalan tesz erről említést 1648-ban azzal, hogy most kezdik az elpusztult szőlőket helyreállítani. Valószínűleg a falut ekkor nem érte támadás, mert a Zala folyó mentén óriási mocsaras rész volt, amelyen a törökök nem tudtak átkelni. A Zalán Budafánál volt gázló, a törökök ott keltek át a folyón és pusztították elé Budafát, Zalalövőt és az egész Kerka-mentét. A keresztúri templom és a község is, amely eddig Salomvárhoz tartozott, pusztasággá lett. A salomvári plébánia pedig hatalmassá nőtt: Zalaháshágy és Zalalövő minden külközségével együtt hozzá csatoltatott, területe 130 négyzetkilométer lett.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc csatáiban a salomvári nemes és nem nemes fiatalok is részt vettek, többen hősi halált haltak. A kiegyezés utáni időszakban nagy fejlődésnek indul a falu. Ebben az időben nagy tekintélyt kölcsönöz a falunak Csutor Imre földbirtokos. Született Salomváron 1813. július 19-én. Meghalt Salomváron 1891. február 7-én. Apja Csutor János, anyja Viasz Zsuzsanna, felesége Hottói Nagy Johanna. Házasságukból 3 leány és egy fiú született. 1865-66-ban Zala megye főjegyzője. 1866-tól 1871-ig másodalispán. 1872 és 1878 között a megye alispánja. Rá hárult a modern polgári közigazgatás kereteit megteremtő törvényhatósági és községi törvény végrehajtása. Megváltozott a megye járási beosztása, megalakultak a községi képviselőtestületek.
A Csutor család birtokát az Eitner család örökölte. Idősb. Eitner Sándor felesége volt a Csutor család leszármazottja. Övék volt Kurta major és Erdeifalu, Ákosfa, Szélgyep egy része. Erdőbirtokaik egy része, 553 kat.hold a keménfai határba is átnyúlt. E birtokrendszer 1945 után felosztásra került.
Épített értékei
Római katolikus Szent János apostol templom
A templomban folytatott ásatásokból kiderült, hogy a Salamon család 1230 körül kis román szentélyt épített itt. A templomot 1270 körül megnagyobbították, és csúcsíves stílusban építették át. A vasvári káptalani levéltárban talált okirat szerint is 1364 előtt alapították és építették. 1333-ból ismerjük Tamás nevű plébánosát, aki később zalai főesperes lett. A templomot szent János evangélista tiszteletére emelték és róla nevezték el. Búcsúja szeptember 8- án, kisasszony napján, illetve amióta ez nem hivatalos ünnep, a következő vasárnapon van. 1367-ben a vasvári káptalan előtt megjelent Vörös Salamon fia Harkályi Vörös János, valamint Fülöp, János magiszternek a fia és 4 hold földet, valamint egy malomjogot adnak alapítványként a templomnak. A 16. században már szó van plébániaházról is, 1564-ben pedig a plébános 2 malmáról. A mohácsi vész után, amikor a törökök Lövőt és környékét elpusztították, 1566-tól a salomvári plébániához került Lövő és Háshágy az összes külközségeivel együtt. Területe hatalmassá nőtt, 130 négyzetkilométer lett.
A templomot többször átépítették és megnagyobbították. Boltozott a szentélyben is. Kórusán 6 változatú orgona van. Kriptája is van. Érdekes adat: amikor a kriptát építették, a régi sekrestyében találtak 173 aranykincset, amelyek között volt László, Lajos, Zsigmond, Corvin Mátyás és Zápolya János királyok jelvényével és nevével ellátott emlék. (Pénzleletekről van szó, ezt felhasználták a templom megújítására). A tornyot, amelynek alapja ősi, 1752-ben megemelték, 3 harang van benne. 1773-ban a keleti oldalán megnagyobbították, és cseréppel fedték be a templomot. 1886-ban a külsejét, 1889-ben a belsejét tatarozták. Forrás: Bicsak Istvánné, Szegedi Irén Salomvár című könyve. (Zalaegerszeg, 2001.)
Pályázati források mellett magántőke is hozzájárult a templom szépítéséhez. A kalandos életsorsú, salomvári születésű Lakatos András 1956 óta az Egyesült Államokban élt, családja azonban (szülei és húga) a faluban maradt, ő pedig anyagilag támogatta szülőfaluját. Lakatos Anna (András húga) volt a közvetítő ebben. Lakatos András adományai, mindig „céladományok” voltak, meghatározta, hogy mire fordítható az adott összeg. A templom üvegablakai is ekképpen készültek el. A templomhajóban jobb oldalon három nagy méretű ablak kapott helyet, mindhárom egy-egy szentet ábrázol. Az oltártól a bejárat felé haladva: Szent András, Szent Anna a gyermek Máriával, illetve Szent István vértanú látható. Miért éppen ők? Ahogyan a keresztállításnál is hagyomány, hogy az állíttatók névszentjei kerülnek fel mellékalakként a feszület mellé, ebben az esetben is ez, ill. hasonló történt. Az adományozó és édesapja András, édesanyja és húga Anna, bátyja pedig István.
Perlaki József üvegművész készítette az ablakokat 2006- ban, ő az alkotója a közeli zalalövői templom üvegablakainak is. Szent Andrást kezében a nagy méretű Andráskereszttel ábrázolta, amely vértanúságára utal. Az első diakónust, Szent Istvánt kezében kövekkel láthatjuk, a mártírt ugyanis halálra kövezték hitéért. A középső ablakon Szent Anna és a kis Mária áll: Mária kezében attribútumával, a fehér liliommal édesanyjára tekint; Anna leánya felé fordulva, jobb kezét okatatóan felemelve karolja át Máriát. Mindegyik üvegablakon szerepel a szent neve és az adomyányozó. Lakatos András 2010-ben hunyt el, kérésének megfelelően a salomvári temetőben helyezték örök nyugalomra. Forrás: Horváth A. Attila: Megszépült a templom belső tere, in: Zalai Hírlap, 2007. 12. 08., 15. p., Horváth A. Attila: Falujáért, az utolsó szívdobbanásig, in: Zalai Hírlap, 2007. 09. 08., 15. p.
Szentháromság szobor
A salomvári templom múltja a 13. századig vezethető vissza. Mai formája az 1770-es évek végére alakult ki, műemléki védelem alatt áll. A háromszög alakú templomtér a település központja. Ma már nem templomkert, mert a korábbi kerítést lebontották, a veszélyes fákat kivágták, így egy nyitott térré alakult, ahol szakrális és történelmi emlékek kaptak helyet. Ennek előterében áll az 1756-ban készült, különösen szép, díszített Szentháromság-szobor. A szobor hagyományos módon ábrázolja a Szentháromság tagjait: az Atya jobb oldalon, jobb karját áldásra emelve (kézfeje letörött), a Fiú bal oldalon jobb kezében kerszettel, bal kezével önmagára mutat, a Szentlelket jelképező galamb kettőjük között sugárnyalábban középen.
A posztamensen Mária Immaculata ábrázolása látható, jobbról-balról egy-egy angyalfigurával, illetve a Szentháromság felhőgomolyán is megjelennek angyalfejek. A kompozíció középpontjában helyet kapott egy a Szentháromságra utaló réz háromszög, az alakok felhőgomolyon foglalnak helyet, melynek díszítő motívuma az oszlopon is végigfut. Források: Győrffy István: Salamon mester öröksége, in: Zalai Hírlap, 2017. 11. 18. – https://www.zaol.hu/ eletstilus/helyi-eletstilus/salamon-mester-oroksege-salomvar-ereje-azosszefogasban- rejlik-de-jol-jonne-szegekbe-vezeto-kerekparut-2197547/, https://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11000
Cigány-hegyi harangláb
Eitner Kastély
Salomvár község határában terült el a 2000 holdas Eitner uradalom. A gazdaság központja a községtől 2,5 km-re lévő Kurta majorban volt. Gondozott, óriási park közepén állt a kastély, körülötte tisztes távolban épültek fel az istállók, pajták, magtárak, cselédházak. Sajnos az önkormányzat nem tudja megvédeni a magántulajdonban lévő, a hatvanas években még úttörőtáborként is működő patinás épületet. Ősi parkjával együtt, gondozatlanul pusztul. A Csutor család birtokát az Eitner család örökölte. Idősb. Eitner Sándor felesége volt a Csutor család leszármazottja. Övék volt Kurta major és Erdeifalu, Ákosfa, Szélgyep egy része. Erdőbirtokaik egy része, 553 kat.hold a keménfai határba is átnyúlt. Kurta majorban a múlt század végén tágas kastélyt építtettek, körülötte óriási, gondozott park terült el szökőkúttal, egzotikus fákkal, bokrokkal, virágokkal. Kurtából irányították az erdeifalui gazdaságot is, ott csak egy majorgazda felelt a munkáért. A két majorban mintegy 50 család élt, a férfiak az uraság cselédei voltak. Rajtuk kívül időszakos alkalmazottak is dolgoztak a gazdaságban: Kishegy teljes egészében Eitner birtok volt. Jó minőségű szőlőt, főleg rizlinget termeltek egy szakember, a vincellér irányításával.
I. és II. Világháborús emlékmű
A háborúban elesett az ifjúság színe-java. Salomvárról az első háborúban 28, a másodikban pedig 20 fiatal lett hősi halott. Emlékükre a község 1987-ben a plébános irányításával hősi emlékművett állíttatott a templomkertbe, rajta márványba vésve a következő nevek :
Pro Patria 1914-18
Baksa János, Bíró József, Dezső Gyula, Ferencz Gyula, Földes Ferenc, Frigyes József, Frigyes Károly, Horváth István, Horváth János, Horváth Péter, Kámán György, Kámán Sándor, Kemény Kálmán, Kiss Gusztáv, Köbli József, Könye Dezső, Könye László, Lakatos Károly, László Ferenc, Lutter János, Márovics János, Németh János, Pintér István, Rózsás János, Szekér István, Szekér István, Tóth Péter, Vizy József
1940-45
Büki Lajos, Gyarmaty László, Havranek József, Horváth János, Horváth József, Horváth Sándor, Lutter József, Németh István, Németh István, Németh József, Pintér János, Somogyi Jenő, Sipos István, Szálai István, Szálai János, Szegedi Lajos, Szekér József, Tóth Lajos, Varga Boldizsár, Eppinger Sándor
Millenniumi emlékoszlop
Salomváron a fedett tekepálya és az önkormányzati épület közötti kis téren a község lakói állíttatták 2000-ben a Millennium alkalmából az emlékoszlopot. Fa oszlopon egy pajzs alakú bronz dombormű, ami Istvánt és Gizellát ábrázolja jogarral, országalmával, koronával.
A tábla feliratai: „2000. AKARJUK, HOGY SZILÁRD BÉKE ÉS EGYETÉRTÉS LEGYEN NAGYOK ÉS KICSINYEK KÖZÖTT. SZIKLÁRA ÉPÍTETT HÁZAT ÉS HAZÁT: A SZIKLA JÉZUS KRISZTUS. SZENT ISTVÁN TÖRVÉNYE.”
A fa tartóoszlopba vésett szöveg: „Állíttatták Salomvár lakói 2000”
Kőkeresztek
Szellemi értékek
Süle Ferenc atya népi áhitat gyűjteménye a salomvári templomban
Süle Ferenc atya salomvári szolgálata idején öszszegyűjtötte a népi áhítat és vallásosság még fellelhető darabjait, amiket a templom oratóriumában helyezett el. Ez a gyűjtemény fel lett újítva és kiegészítve az elmúlt időszakban már nem használt liturgikus tárgyakkal, eszközökkel.
A salomvári templom a XIII. században épült román szentélyével, s annak gótikus és későbbi barokk átalakításával összességében mégis egységes, szép épület. Ennek egyik emeleti szobácskája rejti azt a kegytárgy gyűjteményt, amelynek kedvéért művészettörténészek, régészek, gyűjtők s más szakemberek fordulnak meg itt alkalmanként.
A kiállítás tárgyai Salomvár népi áhítatának gyöngyszemeit mutatja fel. A kiállításon láthatunk imakönyveket, feszületeket, középkori posztofóriumot, 1841-ben faragott házi oltárt, 1715-ből származó éremgyűjtő dobozt, az 1600-as évek végéről származó kézzel vert csipkét, házi áldások különféle fajtáit. Különlegességet kínálnak a régi harangkorona vas alkatrészei, melyeken csavarmenetet még vésővel készítette a néhai mester, s itt vannak még régi, cinből készült gyertyatartók is.
Süle Ferenc plébános, Salomvár díszpolgára
1957 novemberében került az egyházközség élére Süle Ferenc plébános, pápai káplán. Vasszécsenyben született 1916. február 27-én. Pappá szentelték Szombathelyen 1940. június 16-án. Kisegítő lelkész 1940-4l-ben Tófej-Lórántházán és Püspökmolnáriban. Segédlelkész 1941-től 1944-ig Csehimindszenten. Prefektus a Kelcz- Adelffy intézetben és hitoktató 1944-ben Kőszegen. Püspöki szertartó 1944-től 1949- ig, majd püspöki titkár 1949-től 1952-ig Szombathelyen. 1950-ben pápai káplán címet kap.
1952. január 9-én megjelent az ÁVH lefüggönyzött autója Szombathelyen a püspökvár előtt, és Süle Ferenc püspöki titkárt megbilincselve elszállították először Budapestre a Fő utcába, majd egy kistarcsai magánzárkába. Kihallgatások hosszú sora következett, melynek folyamán gyakran bántalmazták, kínozták, ismeretlen összetételű gyógyszerekkel etették. 18 hónapig volt magánzárkában, azt sem tudta, miért vitték el, mivel vádolják. Süle atyát a bíróság a „demokratikus államrend elleni izgatás” címén 6 év börtönbüntetésre ítélte. 1957 novemberében került Salomvárra. Mindig és mindenkin segített.
Néprajzi értékek
1955.12.28 és 1955.12.29-én gyűjtöttek népdalokat, hagyományokat a mai Salomvár területén. A gyűjtők Kammerer László; Kerényi György; Lévay Györgyné Gábor Judit, akiktől pedig gyűjtöttek: Horváth Jánosné Vizi Julianna, Vizi Mária. Köszöntőket és párosító népdalokat rögzítettek. A Zenetudományi Intézet Hangarchívumában (https://zti.hungaricana.hu/hu/) meghallgathatóak e népdalok, illetve a kottájuk is elérhető. Horváth Károly: Regösénekek Zalában (Göcseji Múzeum Zalaegerszeg Adattára, leltári száma: 1756.94/2.) című kiadványában a következő témákról ír Salomvár vonatkozásában: Téli ünnepkör (regölés). Gönczi Ferenc: Göcsej, s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése (Kaposvár, 1914.) című könyvében Salomvárról a 20 oldalon olvashatunk néprajzi témában. A Göcseji Múzeum Adattára is rejt néprajzi gyűjtést, leltári szám: K.325., Salomvári lakodalmi szokások címmel.
Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár (Zalaegerszeg, 2001.) c. könyvében a VII. fejezet, Néphagyományok, népszokásokról szól. Kiss István: Horváth Ferenc 75 éves adatközlő visszaemlékezése /Salomvár 1910-től az 1930-as évekig/, 1986-os gyűjtése népdalokat, népi játékokat, néptáncokat és szokásokat rögzít.
Kiss-Molnár István 2022. év elején szintén szervezett néprajzi gyűjtést Salomváron. Az év jeles napjairól, ünnepi szokásokról, az emberi élet fontosabb fordulópontjairól készültek feljegyzések. Népdalokról, népi játékokról, a népi gasztronómiáról, illetve a régi paraszti életről, kiemelten a lakodalmi szokásokról is készült gyűjtés. Adatközlők voltak: Vásár Istvánné (1946.), Csóbor Jánosné (1954.) és Boronyák Tiborné (1946.).
