Hagyárosbörönd
Hagyárosbörönd címere
Hagyárosbörönd címerének felső, piros hátterű ré-szében található templommal és haranglábbal a település egyesítése előtti két falura: Böröndre és Hagyárosra utal.
A címerben lévő zöld hullámok a két településrész közötti dombhátakat jelképezik.
Zöldje a sok erdőt, a szarvas a gazdag vadállományt, a középső fehér csík a településrészek közötti patakot szimbolizálja.
Hagyárosbörönd fekvése, település szerkezete
Hagyárosbörönd Zala megye északnyugati részén fekszik, közigaz-gatási területe részben Vas megyével határos.
A táj a Zala völgye szomszédságában a Zalai dombság tipikus jegyeit hordozza magán. A település közel fekszik az Őrséghez és sok Göcseji sajá-tosságot mutat.
A település egyediségéhez hozzájárul, hogy két – egymástól több mint 2 kilométerre lévő – településrészből áll.
A 76-os főút mellett található a böröndi településrész, melynek két utcája van: a Fő, és a Kossuth utca. (Itt él a lakosság 85 %-a.). Ez a rész az ismertebb település rész. Böröndön találhatóak a közintézmé-nyek (kultúrház, orvosi rendelő, könyvtár, önkormányzati épület), valamint a bolt is.
A hagyárosi településrésznek csupán egy utcája van, a Damjanich ut-ca. Ez a rész a 76-os főúttól távolabb, onnét két dombhát mögött, a harmadi-kon, zsákfalu jelleggel fekszik. Arculatában őrzi a régi vidéki hangulatot, átmenő forgalom itt nem zavarja a nyugalmat, a falurészt körbeöleli a termé-szet.
A település lélekszáma
Hagyárosbörönd lélekszáma 2022. január 1-jén 284 fő volt. A falu tipikusan beillik a Zalai kistelepülések sorába. A község lélekszáma a rend-szerváltozás óta stagnál, vagy lassan csökkenő tendenciát mutat, melyhez hozzájárul a két nagyobb település (Zalaegerszeg és Körmend) elszívó ereje, a diplomás fiatalok elvándorlása, a település lakosainak elöregedése.
A település történelme
Hagyárosbörönd történelme 1941-ben kezdődött el, hiszen ekkor mondták ki a két, korábban önálló és egymáshoz földrajzilag közel álló, ugyanakkor portalanított úttal egymáshoz nem csatlakozó: Hagyáros és Börönd települések egyesítését.
Erről a település-történetről tanúskodik a 2022-ben – létesített Haza parkban – felállí-tott három tölgyfa em-lékoszlop. Az oszlo-pok: az egykori Hagyáros és Berend falvaknak, valamint, a települések egyesítés-sel létrejött Hagyáros-böröndnek állít emléket.
Hagyáros történelme 1251-től 1941-ig
Hagyáros településnév pontos eredete nem ismert. Feltételezések szerint az elnevezés a hangyás, hangyálos szóból ered, de ennek részben ellentmond a településről szóló első írásos emlék, mely településnévként a Hagarus nevet említi.
A falu írásos emlékek előtti történetéről csak egy monda létezik, mely szerint a település korábban nem a mostani helyén, hanem egy domb-háttal keletebbre, az ún. hagyárosi major körül feküdt. A lakosok onnét az ellenség elől menekültek az erdőbe, vagyis a jelenlegi település helyére.
A település első írásos emléke 1251-ből származik, akkor már állt egy kápolna a faluban. Érdekes, hogy az 1519-ből származó írásos anyag már nem is egy, hanem két településről tesz említést: Kápolnás Hagyárosról és Felső Hagyárosról. 1630-ban még lakott településként jegyzeték fel, de 1720-ban már nem szerepelt a lakott helyek között. 1830-ból vannak ismét adatok a faluról, akkor Hagyáros nemesi falu volt, ahol 26 adózó és 16 zsel-lér lakott.
A 19. század-ban Hagyároson 17 házban 88 ember élt.
1938-ban épült a címerben is szerepelő tégla harangláb. Emellé az eredeti elképzelések alapján készült volna egy kis kápolna, de ennek építése meghiúsult.
Hagyáros történelme 1332-től 1941-ig
A Börönd településnév eredete nem teljesen tisztázott. Valószínű, hogy a Berény személynévből vagy törzsnévből származik, és lett időközben Berend, majd Börönd.
Börönd első írásos említése 1332- ből származik, ahol a település Berend néven szerepel, és a Berendi család tulajdonát képezte.1513-ban a falu már több, egytelkes nemesi család tulajdonában állt.
Börönd kápolnáját 1754-ben állították. A fából épült, szalmafedéses kápolnában 150 hívő tudott egyszerre imádkozni. A település harangja nem a kápolnában, hanem a falu közepén felállított haranglábon volt, mivel a kápolna harangtorony nélkül készült. Ez idő tájt a faluban 400-nál is többen laktak.
1844-ben építették a mai tágas téglatemplomot, 1850 körül pedig a falu iskoláját.
Az 1880-as évek végére a település lélekszáma folyamatosan emelkedett, és már 97 házban 477-en laktak.
Hagyárosbörönd történelme 1942-től napjainkig
A két név együttes használata (Hagyárosbörönd) 1942-től figyelhető meg, miután 1942. február 12-i hatállyal a két község egyesítése hivatalosan is megtörtént. Az egyesítés egy hosszabb folyamat volt, mely 1943. augusztus 11-én fejeződött be.
Böröndön a tanulói létszámok miatt összevont osztályok tanítása történt. Ide jártak át a gyerekek a hagyárosi részről is. Az iskola épülete azonban időközben kicsi lett, és a felső tagozat 1950-től átkerült a jelenlegi kultúrház épületébe – mely azelőtt paplakásként funkcionált.
Az 1950-es években a faluban a falu tanítója aktív közösségi életet szervezett, helyet kapott például: kézimunka szakkör, színjátszó kör, sütő-főző tanfolyam, tánciskola.
Szintén 1950-ben az egyház tulajdonába került – a Fő utca 47. számú ház – melyet örökösök híján az egyházra hagytak. Az épület az 1970-es évek elejéig paplakásként funkcionált.
A böröndi iskolát sem kímélte meg az oktatás átszervezése, így az iskola 1969-ben a körzeti iskolarendszer kialakításakor megszűnt.
településen a Kultúrház szomszédságában, 1961-ben megépült a pártház. A rendszerváltozás után az épület többféle funkciót is kapott: működött benne az Ifjúsági Klub, a Tűzoltó Egyesület. Jelenleg is egy helyi egyesület használja.
A település a tanácsrendszerben a Bagodi Községi Közös Tanácshoz tartozott. A tanácsrendszer időszakában a településen megépült a Böröndön a ravatalozó épület, de érdemi fejlesztés ezen kívül nem igazán történt.
A helyi önkormányzatok megalakulását követően az önkormányzat megpróbálta behozni a település infrastrukturális lemaradását. Ennek eredményeképpen először a vezetékes ivóvízhálózat került kiépítésre, a telefon, majd a pedig a vezetékes gáz és a szennyvízhálózat is.
Pályázati forrásból 1990-1991 között – a böröndi településrészen – kialakításra került a sportpálya, majd elkészült mellette a sportöltöző is.
Nagy előrelépés volt, hogy 1992-ben a főút mellett részben elkészült a járda. Időközben felújításra került a kultúrház épülete, mely orvosi rendelővel és egy hivatali helyiséggel is bővült. Az új épületrészben több éven keresztül polgármesteri hivatal működött, majd pénzügyi okokból megszűnt, így a hivatalos ügyek intézése azóta ismét Bagodban (a körjegyzőségen, illetve a közös hivatalban) folyik.
2001-ben, több évtizedes küzdelem és vágyakozás után elkészült a két a településrészt (Hagyárost és Böröndöt) összekötő 2 -2,5 km-es aszfaltút. Azért volt jelentősége ennek, mivel addig a két településrész a közúton való megközelíthetőség szempontjából egymástól 15 km-es távolságra volt.
2009 körül a Fő utca melletti temető ravatalozója felújításra került.
A lakossági önszerveződésként műkö-dött gazdakör és sportkör is. Később több civil szervezet is aktívan tevékenykedett, így a Ha-gyárosböröndi Ifjúsági klub, mely a falu kultu-rális életét szervezte (nevükhöz kötődnek a gyermeknapok, a falunapok, és a szüreti felvo-nulás), a Hagyárosböröndi Tűzoltó Egyesület (rész vettek tűzoltó versenyeken, falunapon bemutatót tartottak stb.).
Hagyárosböröndön jelenleg két civil szervezet működik: a Böröndért Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Polgárőr Egyesület, illetve a 2021-ben alakult Hagyárosböröndért Egyesület.
2020-tól több fejlesztés is történt a településen. 2021-ben és 2022-ben, két ütemben felújí-tásra került a kultúrház – a hajdani iskola – épülete, készült egy tölgyfa harangláb emlékjel, és egy szabadtéri közösségi kemencés tér is létesült. Megvásárlásra került egy ingatlan a helyi értéktár kialakítása céljából.
Hagyárosbörönd értékei
Hagyárosbörönd Község Önkormányzata a települési értékei feltárá-sa, figyelemmel kísérése, és az értékek népszerűsítése céljából 2021. év elején létrehozta a Települési Értéktár Bizottságot.
A bizottság rövid időszaka alatt – különböző szakterületeken – számos települési értéket azonosított, így az agrár- és élelmiszergazdaság, az egészég és életmód, az épített környezet, az ipari és műszaki megoldások, a kulturális örökség, a természeti környezet, a turizmus és vendéglátás területeken.
1. Az épített környezet értékei
1.1. Római katolikus „Urunk színeváltozása” templom
Az épület a település egyik szimbolikus épülete, egyszerűsített rajza a helyi címer felső, vörös részének bal oldalán a böröndi településrészre utal.
A templom 1844-ben épült. Mérete és építési ideje szem-pontjából is a falu legjelentő-sebb építészeti értéke, mely helyi műemléki védelem alatt áll.
Az épület 1922-ben és 2000-ben esett át egy nagyobb felújí-táson, ezt követően, egy 2009. évben benyújtott pályázat alapján újabb felújítás történt, mely kiterjedt többek között: a falak szigetelésére; padlófűtés beve-zetésére; a templomtorony festé-se, kereszt és gomb beezüstözésére; a templom bejárata előtti előtető kialakítására.
A templom környezete is rendezésre került: térköves parkoló és járda, valamint egy kis pihenőpark épült. Az ingatlan kerítése is megújult.
teljes felújítás nem valósulhatott volna meg akkor, ha nem támogatják a civilek (elszármazott és helyi lakosok), a Hagyárosbörönd Község Önkormányzata, és a Szombathelyi Egyházmegye.
A templom orgonája 1905-ből származik.
1.2. Hagyárosi tégla harangláb
Ez a harangláb a község másik szimbolikus épülete, melynek rajza a helyi címer felső részében szerepel, és a Hagyárosi településrészre utal.
A haranglábat 1938-ban építette a köz-ség. A harangot Orbán János ajánlotta fel, aki a fia emlékére öntette azt Sopronban, a készítő házától nagy ünnepség keretében vitték le a méltó helyére.
A község a haranglábhoz egy kis kápolnát is szeretett volna építeni, ahol összegyűlhettek volna a hívők. Az építésekor már kialakítottak egy boltívet is a falba, melyen keresztül kapcsolódott volna egymáshoz a két épület. A kápolna építéséhez 1941-ben megérkezett a tégla, de sajnos az építőanyagot utána más építkezésre szállították. A megálmodott kápolna az óta sem épült meg, ennek ellenére házasságkö-tések is történtek itt.
A harangot sokáig Bokor Pista bácsi kezelte, majd a harangozó a készíttetővel azonos nevű Orbán János lett. Ma már nem kézi, hanem gépi harangozás van.
Jó idő esetén a haranglábnál tartják a falurész búcsúját.
2000 környékén kisebb felújításra került az épület, melynek során épült egy előtető, és megújult a kerítés is.
A harangláb történetének érdekessége, hogy az épület hivatalosan csak 2021-től létezik, mivel addig nem szerepelt sem a községi, (majd önkormányzati), sem pedig az egyházi nyilvántartásban.
1.3. Szoknyás harangláb
A hagyárosi településrészen található, 2010-ben épült szoknyás harangláb építészetileg nagyon különleges. Megálmodója, készíttetője, valamint tulajdonosa Varga Katalin, aki saját maga faragta a harangláb díszítő elemeit.
Magassága 8,1 méter. A szerkezet tölgyfából készült, a négy központi oszlopa egy-egy 25 x 25 cm vastag rönkből áll.
Az építmény a nyugati oldalról nézve remekül illeszkedik a hagyományos göcseji szoknyás haranglábak sorába.
A keleti, utcafronti oldalán azonban a harangláb szoknyája nyitott, kápolna jellegű. A harangtér alatt egy falépcsővel megközelíthető kilátó található. További egyedisége, hogy fő oszlopai, illetve a harangláb előtti kis tér oszlopai faragással díszítettek.
Ez szimbólum-rendszer alapján készült. Az alsó rész a virágokkal a földi világra, s benne a fiatalságunkra utal, amikor úgy gondoljuk, hogy a halál még nagyon messze van. A következő szakaszban együtt jelenik meg a virág, és a lélekmadár motívum, szimbolizálva azt az időszakot, mikor már felismerjük saját halandóságunkat.
A legfelső szakaszban már csak a lélekmadarak repülnek, ami a földi élet elmúlására figyelmeztet.
A harangláb előtti oszlopok felirata, egy időbélyeg, amely tartalmazza a készítésének időpontját, valamint azt, hogy az építéskor „26 ház és 44 lélek” volt a hagyárosi falurészben.
A harangot Gombos Miklós harangöntő készítette.
1.4. Böröndi harangláb
A harangláb 2021-ben jórészt pályázati forrásból valósult meg, a böröndi településrész központjához közel – a Kossuth utca elején.
Tölgyfából készült, arányai ember léptékűek, szerkezetét tekintve a hagyományos ácsolt fa haranglábak formáját követi. Az 5 méteres magasságával kiemelkedik a környezetéből, de nem uralja azt, összességében kellemes vidéki hangulatot áraszt. Keresztkötései egyben díszítő elemek. Érdekessége, hogy a 4 fő oszlopok között minden irányban átjárható.
Mellette egyidejűleg kis pihenő park is létesült.
1.5. Kemencék a házon kívül
Sajátos építészeti értékként jelennek meg a településen a házon kívülre, az udvarra, szabadtérre épített kemencék. Létesítésüknek célja nem csak építészeti, hanem a kemencés ételekhez kapcsolódó gasztronómiai hagyományok átörökítése is.
Napjainkban megint reneszánszukat élik a településen a kemencék, így 2009-ben a hagyárosi településrészen, a tájház udvarában is épült egy, ami a hagyományos régi kemence formát örökíti tovább.
Az építmény közösségi célt szolgál. (Itt sülnek a langalik a tájházban tartott közösségi rendezvények alkalmával.)
2022-ben az önkormányzat a böröndi településrészen –nagyrészt pályázati forrásból – létesített egy fa szerkezetes, fedett kemencés teret.
A kemencét elsősorban az önkormányzati, illetve helyi civil közösségek által szervezett rendezvényeken használják.
2. Értékek az ipari és műszaki megoldások szakterületen
A Magyar Hagyományőrző Faművesek
Országos szinten is egyedül álló a Magyar Hagyományőrző Faművesek szerszámgyűjteménye és korhű munkabemutatói.
A Magyar Hagyományőrző Faművesek csoport 2008-ban alakult Németh János fa- és bútorrestaurátor vezetésével. Az alapvető cél az volt, hogy megismertessék és megszerettessék a famegmunkálás munkafolyamatait az őskortól egészen napjainkig, s ezzel bemutatva olyan mesterségek kéziszerszámait és tevékenységeit, melyek az idő múlásával már lassan a feledésbe merülnek (ács, kádár, bognár, faesztergályos, asztalos).
A mindennapos használatból kiszorult eszközöket Németh János a több évtizedes gyűjtőmunkájával gyűjtötte majd hozta létre a magángyűjteményt. 2012-től – a gyűjtő halálát követően a fiai gondozzák, és folytatják tovább a megkezdett tevékenységet.
A szerszámok megtekinthetők a több ezer darabbal büszkélkedő kiállításon a hagyárosböröndi műhelyben, ahol az érdeklődők kézbe vehetik és ki is próbálhatják őket.
3. Kulturális örökség értékei
A település tárgyi jellegű kulturális értékeit képezik a tájház, a tányér, a konyhai eszközök és berendezések, a kerámia használati és dísztárgyak magángyűjteményei. A kulturális értékek másik csoportjába tartoznak a helyi rendezvények, így a falunap, a bagolytúra, a szüreti felvonulás, a karácsonyi ünnepség, az alkotóhét, a kolbásztöltő fesztivál, a vesszőfonás szakkör.
3.1. Tájház gyűjteménye
A tájház gyűjteménye a hagyárosi településrészen, egy 1900-as évek közepe táján épült, és 2010-től tájházként funkcionáló épületben található.
A teljes látogatói élmény érdekében az érdeklődők a tárgyakat megfoghatják, kipróbálhatják (kézi diótörő, kűrt, háromlábú székek, ivócsanakok, rece—fice, pásztorbotok, fakanalak, fatálak, kerámiai edények stb.) és személyes tárlatvezetés közben érdeklődhetnek a tárgyak története, funkciója iránt.
3.2. Kültéri népi játék gyűjtemény
A gyűjtemény tárgyai a régi kültéri játékok leírását alapul véve készültek, így általuk az elmúlt idők játékkultúrája öröklődik tovább. A gyűjtemény készítője, tulajdonosa, gondozója a helyi születésű Simon István, aki régi játékok leírása, fényképek, illetve az idősek elmondása alapján készítette el a játékokat.
A gyűjtemény egyik leglátványosabb darabja a kézzel hajtott kosaras fa körhinta, melylyel egyszerre hat kisgyermek is tud ülni.
A hintát a hajtószerkezet kialakítása miatt könnyen lehet forgatni. Ezt a játékot nem csak a fiatal korosztály állja körül rendszeresen, hanem az idősek is, akiknek felidézi a gyermekkoruk körhintáit.
3.3. Szüreti felvonulás
A szüreti felvonulás napjainkban a település egyik népszerű, és szép hagyományokkal rendelkező eseménye, melynek során a település több pontján is bemutatásra kerül egy-egy programrész.
A program alapját a feldíszített traktorokkal, szekerekkel való felvonulás jelenti, amelyen a helyiek népi ruhába beöltözve foglalnak helyet.
Fő esemény a szüreti pár tréfás esketése, és a kisbíró komikus híradása arról, hogy mi történt a faluban az elmúlt esztendő alatt.
A felvonulás alatt a pincérek borral kínálják a résztvevőket, és a kíváncsi egybegyűlt nézőközönséget. A jókedvű felvonulók táncra is perdülnek.
3.4. Bagolytúra
A Bagolytúra már 15 éves múltra tekint vissza. Közösségépítő és ismeretterjesztő jellege miatt más településen élők számára is vonzó program. A rendezvényen 200-250 fő vesz részt rendszeresen, sokan távoli megyékből is érkeznek.
A túra évenként más útvonalon halad. A 8 km-es, – jobbára erdei, mezei utakon, vagy patakmeder mellett haladó – túrát a résztvevő csapatoknak éjszaka kell teljesíteni úgy, hogy közben több állomást is érintenek. Ezeken az állomásokon a változatos – ügyességi, logikai, szórakoztató, vagy épp ismeret átadó – feladatokat kell megoldani.
3.5. Alkotóhét
Az alkotóhét, mely 2017 óta minden évben megszervezésre kerül, a kézműves hagyományokat megőrző, megújító törekvéseivel a helyi kulturális élet egyik fontos eleme. A program egyedisége, hogy ahhoz kortól függetlenül bárki, bármikor és bármilyen időtartamra bekapcsolódhat.
A felkínált alkotó tevékenységben mindenki kedve, türelme, elhivatottsága szerint kapcsolódhat be. A szervezés alapkoncepciója, hogy minél több, változatos kézműves tevékenységet kipróbálhassanak a résztvevők.
