Boncodfölde

Boncodfölde fekvése

Boncodfölde a csodás dimbes-dombos Göcsej szélén helyezkedik el. Zala megye északnyugati részén, a Zala folyótól kissé délre fekszik, a 76-os főúttal párhuzamos, Teskánd–Kávás- Zalaszentgyörgy között húzódó 7409-es út mentén; északi külterületeit maga a 76-os főút is érinti, illetve utóbbiból itt ágazik ki a Zalalövő-Őriszentpéter felé vezető 7411-es út. A megyeszékhelyről könnyen elérhető.

Története, történelmi utalások

A település honlapján a következő érdekességekkel ismerkedhetünk meg: A legújabb kutatások meglepő adatokat tártak fel Boncodfölde történetéből. Nagy Imre – Véghely Dezső – Nagy Gyula (szerk.): Zala vármegye története. Oklevéltár 1. 1024-1363 (Budapest,1886) 2. (88. oldal) említi: „1278 A zalavári convent előtt Szentmiklósi Jakab örök bevallása Zala nevű birtokról a Salamonváriak ősei részére” iratában említik először a települést oklevélben egy határjárás leírásaképpen úgy véljük, hogy Boncodfölde szőlőhegyéről van szó.

A határjárás földrajzilag igazol és bátran állíthatjuk, hogy Boncodfölde nevét jegyezte fel az oklevélben a kiállító. „… septemtrionem inde sa liendo pe r-ve nit subtus vineam Bon…d ubi sunt due mete …” – „s észak felé a hegy, a völgy, onnan, ugrás, alá nyúlt szőlő Bon. . . d, ahol aratnak, két, egy földi, a másik gyümölcsös” idézett rész megtalálható még I. Lajos királynak 1378- ban kelt átiratából, melyet ismét Héderváry Lőrincz nádor 1439-ben írt át: ennek a rajta levő penész foltok miatt már nagyon megromlott eredetije megvan a Szenterzsébeti Törjék család utódainak irattárában. Kutató: Nagy Gyula/F.K. Más forrás hivatkozik a fentebb említett oklevélre (1938 / 3. szám , Dr. Makoviczky Gyula: Göcseji helynevek (273. oldal)

Ősi plébániájának 1333-ból ismerjük Jakab nevű papját. 1498-ban is plébánia. 1550-ben és 1554-ben Gergely a plébános, a községben már vannak evangélikus nemesek. 1575-ben (Forrás: Acsády Ignácz: A magyar nemzet története 5. Magyarország három részre oszlásának története (Budapest, 1897)19. Ötödik könyv. A hosszú béke kora. 1569-1592 III. fejezet. A török viszonyok. Rudolf király (424. oldal)1575-szeptember „… e hónapban 100 török lovas Bonczodföldéről Zala 40 jobbágyot rabolt el …”

1576-ban még áll a plébánia, de később a törökök feldúlták, a temploma is romossá vált. 1717-ben mindössze hat család él a faluban. 1753-ban Padányi Bíró Márton veszprémi püspök megszervezi a plébániát, két év múlva helyreállítják a templomot, de 1778-ban még nincs tornya. A szőlőhegyen már akkor állt a Szent Margit tiszteletére épült kápolna. A hívek lélekszáma ekkor 166. Az 1830. évi vizitációkor áll már a fazsindelyes torony. Új plébániaházat építettek 1869-ben, ez három év múlva leégett. Csak 1907-ben építették fel a mai épületet. ….Budapesti Közlöny, 1909. március (43. évfolyam, 49-73. szám) 22. 1909-03-21 / 66. szám: Bonczodföld Bonczodfölde re változik. A templomban 1965-ben új festmények készültek, szentélyében kialakították a liturgikus teret. A possessio régtől fogva lakott, keletkezésének pontos idejét nem lehet tudni. Egy 1531-ből származó irat Bonczodffeldeu (olv. Boncsodfeldő) néven említi, mint a Kawas-i plébánoshoz tartozó területet.

A források szerint a Kawas-i család birtokolta. 1773-ban a Malik, a Deák, a hottói és boncodföldi Nagy, a Lukács család birtokolta a területet. 111 házban 260 lakos van. 1753-ban a nagy Padányi Bíró Márton püspök előbb megszervezi a plébániát, két év múlva pedig a templomot. Tornya azonban még az 1778-as canonica visitatio idején sincs renoválva. 1795-ös feljegyzés szerint: Boncodfölde magyar falu birtokosai különféle nemesek, lakosai katolikusok, határa közép termékenységű. Borai középszerűek. Földje néhol sovány.

A 20. században még számon tartottak néhány külterületi helyet: Csurgaszi csárda, Martonfapuszta, Nagyhegy, Újhegy. 1935-ben 64 lakásban 351 lakosa volt, 1024 kataszteri hold tartozott a településhez. A második világháborúban 6 lakosát veszítette a kis falu. Az 1945-ös földosztáskor kissé átrendeződött a földbirtokszerkezet. A háborút követően Zalaegerszeg vonzása miatt nagymértékű elvándorlás sújtotta a települést. Napjainkban ez a tendencia megfordult, köszönhetően az új házhelyeknek, amelyek nagyrészt beépült.

Természeti értékei

Az 500 éves gesztenyefa

Néprajzi leírásokból tudjuk, hogy a falvakban Mindenszentek estéjén hagyományosan megsütötték a gesztenyét, és ezzel ajándékozták meg a halottak emlékére harangozó legényeket. A magántulajdonban lévő gesztenyefák termését Mindenszentek után bárki szabadon gyűjthette. Zalában a felfűzött gesztenyét verembe rakták, és Pünkösd délutánján az utcán az idősek és gyermekek szertartásos komolysággal fogyasztották el. A paraszti kultúra építészetének fontos kelléke volt a régmúltban a szelídgesztenye. A zalai szőlők pincéinek, présházainak gerendái is szelídgesztenyéből készültek. Elhagyva Boncodföldét Zalalövő irányába, a falutól 200 méterre a domboldalban meglátjuk a környék egyik legidősebb több, mint 500 éves szelídgesztenyéjét. A gigantikus faóriás 750 cm törzskerülettel és 22 méteres magassággal büszkélkedhet. (Forrás: http://real.mtak.hu/126602/1/21_Takacs.pdf)

Szerencsére jó állapotban is maradtak fenn gesztenyék, ilyen például a boncodföldei fa is, mely rendezett, cserjéktől megtisztított területen egymagában áll. Lelőhelyét fakereszt, védettségét tábla jelzi. Egyes források szerint kora 600 év (Rakonczay 1997). Egykor tömésház állt mellette, környezete cserjés, szedres volt (Tardy 1996). Környezete jelenleg tiszta, kezelt. Törzsének alsó részén egykor kéregbetegség léphetett fel, annak kezelési nyomai érzékelhetők. A fa a törődésnek köszönhetően jó állapotban megmaradt, mely védelmi törekvés egy mindössze 350 lelkes településtől elismerésre méltó.

Épített értékei

Római katolikus Szent Anna templom

A település beépített területén a dombtetőn álló kelet-nyugati, egyhajós, félköríves szentélyzáródású Ny-i homlokzati tornyos templom a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a hajó É-i oldalához csatlakozó sekrestyével a szentélyen és a hajó K-oldalán 13. századi falsávos tagolás és részben kibontott nyílások. Fiókos dongaboltozatos hajó, negyedgömb boltozatú szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. A sekrestyében stukkó díszes dongaboltozat. Berendezés: jellemzően 20. századi, a keresztelőkút 18. század második felében készült; padok a 19.században. 2021-ben újra kicserélték a padokat a bagodi Varga Gyula asztalos mester munkáját dicsérik az új padok.

A templom freskóit Klonfár János festette és a helyi lakosok ültek hozzá modellt 1965-ben. Bal oldalon a hátsó sorban ismeretlen a férfi akiről a festő mintázta az alakot, mellette a fiatal férfi: Ferencz Béla, illetve a hölgy Ferencz Izabella, tehát ők a fiatal pár. Az Úr pedig Tibola Imre akkori plébános. Az első sorban az idős férfi Málics Ferenc egyházközségi elnök, mellette Takács Mária (helybéli kisleány), aztán Ferencz Valéria (a tanító kislánya)őt követi Takács Tibor (helybéli kisfiú ministráns)végül Ferencz Kálmán (felolvasó, tanító).

Klonfár János (Bántornya, Zala vármegye, 1926. júl. 23., Zalaegerszeg, 1984. jún. 4.): pap, festő. A teológiai tanulmányait Szombathelyen végezte, 1951.június 17-én szentelték pappá. Rábakethelyen, majd Gyöngyösfaluban káplán. Amikor kiderült, hogy jó kezű festő, 1955-57: tanulmányi szabadságot kapott, hogy Budapesten továbbképezze magát. 1957-ben Nyőgérben káplán, 1958-64-ig ismét tanulmányi szabadságon volt. 1964: Zalaegerszeg II. káplánja, 1966 Szentgotthárd adm-a, 1973: Zalaegerszeg II. kisegítő lelkésze. Kiskanizsán és Sümegen együtt dolgozott Kontuly Bélával. Klonfár János festette a rábakéthelyi és a bérbaltavári templomok freskóit s a nemesrempehollósi főoltárt (Szent Rozália).

Boncodfölde ősi plébániájának 1333-ból ismerjük Jakab nevű papját. A templom 1338-ban már biztosan megvolt, Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelték fel, 1498-ban is plébánia volt. 1550-ben és 1554-ben egy Gergely nevű plébános szolgált itt, ekkor a községben már voltak evangélikus nemesek is. A templom eredetileg romanikus stílusban épült, de a törökök 1576 után elfoglalták, 1690-ben biztosan romosan állt.

1753-ban alapították újra. 1755-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építtette újjá és újra szentelésekor Szent Anna lett a védőszentje. 1775 és 1777 között Filipp Wolf Luchserer zalaegerszegi építőmester bővítette, ekkor tornya még nem volt.

Tornyát 1830-ban említik először a források ekkor még fazsindelyes, ma homlokzati tornya hegyess i s a k o s , o r omz a t a volutás, szentélyének falában két romanikus ablak, belsejében ülőfülke található. 1978-ban helyreállították: kicserélték a bejárati kaput, külsőleg vakolták, a toronyban ablakot cseréltek, és felújították a sekrestye ajtaját is.

2004-ben korszerűsítéseket végeztek a tetőn és a homlokzaton, valamint díszkivilágítást is kapott. A templom körüli temetőben a 19. századból és a 20. század elejéről származó sírkövek találhatók, valamint egy 20. századi kőkereszt korpusszal és Szűz Mária szobrával. Ma már a temető le van zárva. Orgonáját 1919-ben Kempf-Kemenesi Sándor szombathelyi orgonaépítővel építette a falu közössége.

A templom 75 és 55 cm átmérőjű harangjait 1937- ben Seltenhofer Frigyes és fiai öntötték, Seltenhofer Frigyes (Zittau, 1800 körül – Sopron, 1846. febr. 6.): harangöntő. Bécsből került Sopronba, ahol 1814-ben, majd 1817-ben nyitotta meg műhelyét. Három évtizedig működött, harangjai országszerte elterjedek. Utódai műhelyét gyárrá fejlesztették és tűzoltóeszközök gyártására is rátértek. A gyár 1945 -ig működött, mikor is a háborús cselekmények következtében elpusztult).

Három évtizedig működött, harangjai országszerte elterjedek. Utódai műhelyét gyárrá fejlesztették és tűzoltóeszközök gyártására is rátértek. A gyár 1945 -ig működött, mikor is a háborús cselekmények következtében elpusztult).

Nagy-hegyi kápolna

Nepomuki Szent János-szobor

Utak találkozásánál, négyszög alaprajzú, nyeregtetős, oromzatán és oromcsúcsán kereszttel díszített fülkeházban, profilozott fejezettel tagozott, hasáb alakú posztamensen a 18. század végén emelt, provinciális barokk stílusú, festett kőszobor. A kontraposztban álló szent papi ornátusban (csizma, gombsoros reverenda, csipkeszegélyű karing, zsinóros prémmocétum, kolláré, birétum), jobbjával mellkasára ölelt, pálmaágon fekvő feszülettel, baljával alsó fogásban a kereszt talpán, a korpusz fölött elrévedő tekintettel. Figuramagasság: kb. 115 cm.

Nepomuki Szent János (Nepomuk, Csehország, 1340 és 1350 között – Prága, 1393. március 20.) cseh pap, egyházjogász, keresztény vértanú, Csehország védőszentje. A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje. Az idők folyamán több sóbányában, illetve sóbányászattal kapcsolatos településen templomokat, kápolnákat szenteltek neki, szobrokat emeltek. (forrás: https:// hu.wikipedia.org/wiki/Nepomuki_Szent_J%C3%A1nos)

A községből gyönyörű kilátás kìnálkozik északra és keletre, a mellette fekvő szőlőhegy tetejéről pedig minden oldalra.”Boncodfölde dombos vidéken fekszik. A falu birtokosai különféle nemesek voltak, katolikusok lakták. Több külterületi hely tartozott hozzá: Csurgaszi csárda, Martonfa-puszta, Nagyhegy, Újhegy. Az Újhegynek nevezett részén gondosan kialakított szoborfülkében nagy méretű Szentháromság szobor látható.

A XX. század elején már s z á m o n t a rt o t t á k a „kápolnát”, ami a szobrot rejti, de pontos keletkezési idejét, körülményeit a plébános, Szalai Attila atya sem tudta megmondani.

A boncodföldiek gondozzák, rendben tartják a szoborfülke környékét, így a szobor jó állapotban van, itt-ott repedezett csak. A Szentháromság hagyományosnak tekinthető ábrázolása figyelhető meg: jobbról az Atya, kezében a földgolyóval, balról a Fiú keresztet tartva, önmagára mutatva. Fölöttük felhőgomoly és sugárnyalábok előtt a Szentlelket jelképező galamb.(Tóth Kata, https:// www.kozterkep.hu/43290/szentharomsag-szobor)

Újhegyi kápolna

Gönczi Ferenc Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése című könyvében (Kaposvár, 1914.), annak a 74. oldalán a következőt írja Boncodföldéről: „…Bödétől keletre tartva, a szentmihályfai kápolnától mintegy 4½ kilométernyire Bonczodföldét érjük. A vidék, amelyen járunk, fönsìkszerű. Kelet felé a Szentmihályfai patakig csupa szántó. Balra a Bonczodföldi erdő. A faluban és környékén szőlők. Bonczodfölde magas helyen (198 m.) fekvő falu. A közvetlenül mellette fekvő szőlőhegyek 236-263 m. magasak. A Zala folyó felől meredek úton lehet csak a faluba jutni. A lakosok egy része a szőlőkben lakik.

A község részei: Asuvig, Fösüvig, Faluvig vagy Kutszer. Régi község . Plébániája 1723-ból való. Az ősi családok: a Maróthy, Kávássy, Lukács és Nagy (nemesek) innen kipusztultak. Most a Fábián, Farkas, Végh és Vincze családok laknak itt legtöbben. Jó része a lakosoknak beköltözött. Lakosainak a száma 342. (292, 271.) Róm. kath. felek, iskolával.

Boncodfölde fekvése

Boncodfölde a csodás dimbes-dombos Göcsej szélén helyezkedik el. Zala megye északnyugati részén, a Zala folyótól kissé délre fekszik, a 76-os főúttal párhuzamos, Teskánd–Kávás- Zalaszentgyörgy között húzódó 7409-es út mentén; északi külterületeit maga a 76-os főút is érinti, illetve utóbbiból itt ágazik ki a Zalalövő-Őriszentpéter felé vezető 7411-es út. A megyeszékhelyről könnyen elérhető.

Története, történelmi utalások

A település honlapján a következő érdekességekkel ismerkedhetünk meg: A legújabb kutatások meglepő adatokat tártak fel Boncodfölde történetéből. Nagy Imre – Véghely Dezső – Nagy Gyula (szerk.): Zala vármegye története. Oklevéltár 1. 1024-1363 (Budapest,1886) 2. (88. oldal) említi: „1278 A zalavári convent előtt Szentmiklósi Jakab örök bevallása Zala nevű birtokról a Salamonváriak ősei részére” iratában említik először a települést oklevélben egy határjárás leírásaképpen úgy véljük, hogy Boncodfölde szőlőhegyéről van szó.

A határjárás földrajzilag igazol és bátran állíthatjuk, hogy Boncodfölde nevét jegyezte fel az oklevélben a kiállító. „… septemtrionem inde sa liendo pe r-ve nit subtus vineam Bon…d ubi sunt due mete …” – „s észak felé a hegy, a völgy, onnan, ugrás, alá nyúlt szőlő Bon. . . d, ahol aratnak, két, egy földi, a másik gyümölcsös” idézett rész megtalálható még I. Lajos királynak 1378- ban kelt átiratából, melyet ismét Héderváry Lőrincz nádor 1439-ben írt át: ennek a rajta levő penész foltok miatt már nagyon megromlott eredetije megvan a Szenterzsébeti Törjék család utódainak irattárában. Kutató: Nagy Gyula/F.K. Más forrás hivatkozik a fentebb említett oklevélre (1938 / 3. szám , Dr. Makoviczky Gyula: Göcseji helynevek (273. oldal)

Ősi plébániájának 1333-ból ismerjük Jakab nevű papját. 1498-ban is plébánia. 1550-ben és 1554-ben Gergely a plébános, a községben már vannak evangélikus nemesek. 1575-ben (Forrás: Acsády Ignácz: A magyar nemzet története 5. Magyarország három részre oszlásának története (Budapest, 1897)19. Ötödik könyv. A hosszú béke kora. 1569-1592 III. fejezet. A török viszonyok. Rudolf király (424. oldal)1575-szeptember „… e hónapban 100 török lovas Bonczodföldéről Zala 40 jobbágyot rabolt el …”

1576-ban még áll a plébánia, de később a törökök feldúlták, a temploma is romossá vált. 1717-ben mindössze hat család él a faluban. 1753-ban Padányi Bíró Márton veszprémi püspök megszervezi a plébániát, két év múlva helyreállítják a templomot, de 1778-ban még nincs tornya. A szőlőhegyen már akkor állt a Szent Margit tiszteletére épült kápolna. A hívek lélekszáma ekkor 166. Az 1830. évi vizitációkor áll már a fazsindelyes torony. Új plébániaházat építettek 1869-ben, ez három év múlva leégett. Csak 1907-ben építették fel a mai épületet. ….Budapesti Közlöny, 1909. március (43. évfolyam, 49-73. szám) 22. 1909-03-21 / 66. szám: Bonczodföld Bonczodfölde re változik. A templomban 1965-ben új festmények készültek, szentélyében kialakították a liturgikus teret. A possessio régtől fogva lakott, keletkezésének pontos idejét nem lehet tudni. Egy 1531-ből származó irat Bonczodffeldeu (olv. Boncsodfeldő) néven említi, mint a Kawas-i plébánoshoz tartozó területet.

A források szerint a Kawas-i család birtokolta. 1773-ban a Malik, a Deák, a hottói és boncodföldi Nagy, a Lukács család birtokolta a területet. 111 házban 260 lakos van. 1753-ban a nagy Padányi Bíró Márton püspök előbb megszervezi a plébániát, két év múlva pedig a templomot. Tornya azonban még az 1778-as canonica visitatio idején sincs renoválva. 1795-ös feljegyzés szerint: Boncodfölde magyar falu birtokosai különféle nemesek, lakosai katolikusok, határa közép termékenységű. Borai középszerűek. Földje néhol sovány.

A 20. században még számon tartottak néhány külterületi helyet: Csurgaszi csárda, Martonfapuszta, Nagyhegy, Újhegy. 1935-ben 64 lakásban 351 lakosa volt, 1024 kataszteri hold tartozott a településhez. A második világháborúban 6 lakosát veszítette a kis falu. Az 1945-ös földosztáskor kissé átrendeződött a földbirtokszerkezet. A háborút követően Zalaegerszeg vonzása miatt nagymértékű elvándorlás sújtotta a települést. Napjainkban ez a tendencia megfordult, köszönhetően az új házhelyeknek, amelyek nagyrészt beépült.

Természeti értékei

Az 500 éves gesztenyefa

Néprajzi leírásokból tudjuk, hogy a falvakban Mindenszentek estéjén hagyományosan megsütötték a gesztenyét, és ezzel ajándékozták meg a halottak emlékére harangozó legényeket. A magántulajdonban lévő gesztenyefák termését Mindenszentek után bárki szabadon gyűjthette. Zalában a felfűzött gesztenyét verembe rakták, és Pünkösd délutánján az utcán az idősek és gyermekek szertartásos komolysággal fogyasztották el. A paraszti kultúra építészetének fontos kelléke volt a régmúltban a szelídgesztenye. A zalai szőlők pincéinek, présházainak gerendái is szelídgesztenyéből készültek. Elhagyva Boncodföldét Zalalövő irányába, a falutól 200 méterre a domboldalban meglátjuk a környék egyik legidősebb több, mint 500 éves szelídgesztenyéjét. A gigantikus faóriás 750 cm törzskerülettel és 22 méteres magassággal büszkélkedhet. (Forrás: http://real.mtak.hu/126602/1/21_Takacs.pdf)

Szerencsére jó állapotban is maradtak fenn gesztenyék, ilyen például a boncodföldei fa is, mely rendezett, cserjéktől megtisztított területen egymagában áll. Lelőhelyét fakereszt, védettségét tábla jelzi. Egyes források szerint kora 600 év (Rakonczay 1997). Egykor tömésház állt mellette, környezete cserjés, szedres volt (Tardy 1996). Környezete jelenleg tiszta, kezelt. Törzsének alsó részén egykor kéregbetegség léphetett fel, annak kezelési nyomai érzékelhetők. A fa a törődésnek köszönhetően jó állapotban megmaradt, mely védelmi törekvés egy mindössze 350 lelkes településtől elismerésre méltó.

Épített értékei

Római katolikus Szent Anna templom

A település beépített területén a dombtetőn álló kelet-nyugati, egyhajós, félköríves szentélyzáródású Ny-i homlokzati tornyos templom a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a hajó É-i oldalához csatlakozó sekrestyével a szentélyen és a hajó K-oldalán 13. századi falsávos tagolás és részben kibontott nyílások. Fiókos dongaboltozatos hajó, negyedgömb boltozatú szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. A sekrestyében stukkó díszes dongaboltozat. Berendezés: jellemzően 20. századi, a keresztelőkút 18. század második felében készült; padok a 19.században. 2021-ben újra kicserélték a padokat a bagodi Varga Gyula asztalos mester munkáját dicsérik az új padok.

A templom freskóit Klonfár János festette és a helyi lakosok ültek hozzá modellt 1965-ben. Bal oldalon a hátsó sorban ismeretlen a férfi akiről a festő mintázta az alakot, mellette a fiatal férfi: Ferencz Béla, illetve a hölgy Ferencz Izabella, tehát ők a fiatal pár. Az Úr pedig Tibola Imre akkori plébános. Az első sorban az idős férfi Málics Ferenc egyházközségi elnök, mellette Takács Mária (helybéli kisleány), aztán Ferencz Valéria (a tanító kislánya)őt követi Takács Tibor (helybéli kisfiú ministráns)végül Ferencz Kálmán (felolvasó, tanító).

Klonfár János (Bántornya, Zala vármegye, 1926. júl. 23., Zalaegerszeg, 1984. jún. 4.): pap, festő. A teológiai tanulmányait Szombathelyen végezte, 1951.június 17-én szentelték pappá. Rábakethelyen, majd Gyöngyösfaluban káplán. Amikor kiderült, hogy jó kezű festő, 1955-57: tanulmányi szabadságot kapott, hogy Budapesten továbbképezze magát. 1957-ben Nyőgérben káplán, 1958-64-ig ismét tanulmányi szabadságon volt. 1964: Zalaegerszeg II. káplánja, 1966 Szentgotthárd adm-a, 1973: Zalaegerszeg II. kisegítő lelkésze. Kiskanizsán és Sümegen együtt dolgozott Kontuly Bélával. Klonfár János festette a rábakéthelyi és a bérbaltavári templomok freskóit s a nemesrempehollósi főoltárt (Szent Rozália).

Boncodfölde ősi plébániájának 1333-ból ismerjük Jakab nevű papját. A templom 1338-ban már biztosan megvolt, Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelték fel, 1498-ban is plébánia volt. 1550-ben és 1554-ben egy Gergely nevű plébános szolgált itt, ekkor a községben már voltak evangélikus nemesek is. A templom eredetileg romanikus stílusban épült, de a törökök 1576 után elfoglalták, 1690-ben biztosan romosan állt.

1753-ban alapították újra. 1755-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építtette újjá és újra szentelésekor Szent Anna lett a védőszentje. 1775 és 1777 között Filipp Wolf Luchserer zalaegerszegi építőmester bővítette, ekkor tornya még nem volt.

Tornyát 1830-ban említik először a források ekkor még fazsindelyes, ma homlokzati tornya hegyess i s a k o s , o r omz a t a volutás, szentélyének falában két romanikus ablak, belsejében ülőfülke található. 1978-ban helyreállították: kicserélték a bejárati kaput, külsőleg vakolták, a toronyban ablakot cseréltek, és felújították a sekrestye ajtaját is.

2004-ben korszerűsítéseket végeztek a tetőn és a homlokzaton, valamint díszkivilágítást is kapott. A templom körüli temetőben a 19. századból és a 20. század elejéről származó sírkövek találhatók, valamint egy 20. századi kőkereszt korpusszal és Szűz Mária szobrával. Ma már a temető le van zárva. Orgonáját 1919-ben Kempf-Kemenesi Sándor szombathelyi orgonaépítővel építette a falu közössége.

A templom 75 és 55 cm átmérőjű harangjait 1937- ben Seltenhofer Frigyes és fiai öntötték, Seltenhofer Frigyes (Zittau, 1800 körül – Sopron, 1846. febr. 6.): harangöntő. Bécsből került Sopronba, ahol 1814-ben, majd 1817-ben nyitotta meg műhelyét. Három évtizedig működött, harangjai országszerte elterjedek. Utódai műhelyét gyárrá fejlesztették és tűzoltóeszközök gyártására is rátértek. A gyár 1945 -ig működött, mikor is a háborús cselekmények következtében elpusztult).

Három évtizedig működött, harangjai országszerte elterjedek. Utódai műhelyét gyárrá fejlesztették és tűzoltóeszközök gyártására is rátértek. A gyár 1945 -ig működött, mikor is a háborús cselekmények következtében elpusztult).

Nagy-hegyi kápolna

Nepomuki Szent János-szobor

Utak találkozásánál, négyszög alaprajzú, nyeregtetős, oromzatán és oromcsúcsán kereszttel díszített fülkeházban, profilozott fejezettel tagozott, hasáb alakú posztamensen a 18. század végén emelt, provinciális barokk stílusú, festett kőszobor. A kontraposztban álló szent papi ornátusban (csizma, gombsoros reverenda, csipkeszegélyű karing, zsinóros prémmocétum, kolláré, birétum), jobbjával mellkasára ölelt, pálmaágon fekvő feszülettel, baljával alsó fogásban a kereszt talpán, a korpusz fölött elrévedő tekintettel. Figuramagasság: kb. 115 cm.

Nepomuki Szent János (Nepomuk, Csehország, 1340 és 1350 között – Prága, 1393. március 20.) cseh pap, egyházjogász, keresztény vértanú, Csehország védőszentje. A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje. Az idők folyamán több sóbányában, illetve sóbányászattal kapcsolatos településen templomokat, kápolnákat szenteltek neki, szobrokat emeltek. (forrás: https:// hu.wikipedia.org/wiki/Nepomuki_Szent_J%C3%A1nos)

Újhegyi kápolna

Gönczi Ferenc Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése című könyvében (Kaposvár, 1914.), annak a 74. oldalán a következőt írja Boncodföldéről: „…Bödétől keletre tartva, a szentmihályfai kápolnától mintegy 4½ kilométernyire Bonczodföldét érjük. A vidék, amelyen járunk, fönsìkszerű. Kelet felé a Szentmihályfai patakig csupa szántó. Balra a Bonczodföldi erdő. A faluban és környékén szőlők. Bonczodfölde magas helyen (198 m.) fekvő falu. A közvetlenül mellette fekvő szőlőhegyek 236-263 m. magasak. A Zala folyó felől meredek úton lehet csak a faluba jutni. A lakosok egy része a szőlőkben lakik.

A község részei: Asuvig, Fösüvig, Faluvig vagy Kutszer. Régi község . Plébániája 1723-ból való. Az ősi családok: a Maróthy, Kávássy, Lukács és Nagy (nemesek) innen kipusztultak. Most a Fábián, Farkas, Végh és Vincze családok laknak itt legtöbben. Jó része a lakosoknak beköltözött. Lakosainak a száma 342. (292, 271.) Róm. kath. felek, iskolával.

A községből gyönyörű kilátás kìnálkozik északra és keletre, a mellette fekvő szőlőhegy tetejéről pedig minden oldalra.”Boncodfölde dombos vidéken fekszik. A falu birtokosai különféle nemesek voltak, katolikusok lakták. Több külterületi hely tartozott hozzá: Csurgaszi csárda, Martonfa-puszta, Nagyhegy, Újhegy. Az Újhegynek nevezett részén gondosan kialakított szoborfülkében nagy méretű Szentháromság szobor látható.

A XX. század elején már s z á m o n t a rt o t t á k a „kápolnát”, ami a szobrot rejti, de pontos keletkezési idejét, körülményeit a plébános, Szalai Attila atya sem tudta megmondani.

A boncodföldiek gondozzák, rendben tartják a szoborfülke környékét, így a szobor jó állapotban van, itt-ott repedezett csak. A Szentháromság hagyományosnak tekinthető ábrázolása figyelhető meg: jobbról az Atya, kezében a földgolyóval, balról a Fiú keresztet tartva, önmagára mutatva. Fölöttük felhőgomoly és sugárnyalábok előtt a Szentlelket jelképező galamb.(Tóth Kata, https:// www.kozterkep.hu/43290/szentharomsag-szobor)