Bagod
Bagod fekvése és címere
Bagod Zalaegerszegtől 5 kilométerre nyugatra, a Zala folyó bal partján fekszik, a 76-os főút mentén. A Zala völgye itt viszonylag keskeny, alig egy kilométer. A határában (a csurgaszi csárdánál) ágazik le a főútból a Zalalövő Őriszentpéter felé vezető 7411-es út.
Bagod község címere álló háromszögű, kékkel és zölddel vágott pajzs. A pajzstalpon ezüstpólya, a pajzsközépen balra forduló, lebegő, letépett köpenyes aranykar ezüst kézfejjel, arany Szent Koronát tart. A címerben szereplő Szent István-szimbólum a község templomának oltárképjelenetét ábrázolja a heraldika lehetőségeihez igazodva. A címer alsó részén a zöld mezőben található ezüst hullámvonal a község természeti adottságát, a Bagodot érintő Zala folyót, a Zala völgyet szimbolizálja, amely történelmi időkben fontos szerepet játszott a község életében. A pajzsfej közepén négy egymással szemben álló ezüstcsillag lebeg. A jelenlegi Bagod község a történelmi időkben négy önálló község formájában létezett ezért figyelembe véve a község e történelmi sajátosságait a négy település (ma település részek) a címerben jelképesen jelenik meg, amelyet a pajzsfej közepén lebegő négy egymással szemben álló ezüstcsillag szimbolizál.
Története, történelmi utalások
A település neve legkorábban 1247-ből származó feljegyzésben szerepel Wythenyed néven.
Bagod neve a Bog kezdetű szláv eredetű férfinév volt “parancsnok, úr, vezér” jelentésű. Ehhez járult a “d” kicsinyítő, illetve becézőnév képző
A XIII. században (1260 körül) épült a szentpáli falurész temploma. Kisebb méretű, későromán stílusú körtemplom, melyet Szent Pál tiszteletére emeltek, papját Mártonnak hívták. Egy 1492-es záloglevél a helyiséget Szentpálfalvának nevezi. A XIV. század elején két Bagodról olvashatunk a levéltári adatokban. Alsó-Bagodról és Felső-Bagodról. Alsó-Bagodot megkülönböztetésül Egyházasbagodnak is nevezték.
A levéltári feljegyzésekben megszaporodtak a birtokbeiktatási okiratok, örökösödési viták, birtokfoglalási jegyzőkönyvek. Harc folyt a hatalomért, a földért. A török megszállás alatt a török hivatalokban összeírás készült (defter) az adózó népesség és a termelés felmérése céljából. A hódoltság alatt a nép hordozta a terhet, fejet hajtott, mert bölcsen tudta, hogy a meghajtott fejet nem vágja le a kard. Lelkében és két keze munkájának eredményében azonban értékeket őrzött meg. A gazdálkodó birtokosok és nagyasszonyok kertészkedtek, gyógyítottak, a papok lelki vigaszt nyújtottak, az élet meglassulva ugyan, de ment tovább. A vasvári káptalan egy 1676-os jegyzőkönyv tanúsága szerint “értéséra adja mindenkinek, hogy a Vitenyed nevű puszta (mivel) megpusztult és lakosaitól megfosztatott, ezért adjuk Kis Andrásnak és Tot Andrásnak, megszállanak ilyenformán“. A “megszállás” utáni 6 esztendeig szabadok, utána tartoznak a káptalannak 2-2 forintot fizetni.
A levéltári iratok között gyakoriak a vasvári káptalan jegyzőkönyvei, jobbágysessiok (jobbágytelkek) adományozásáról tanúskodnak. A területen ekkor kétnyomásos gazdálkodás jellemző, a rétek a Zala árterületén vannak, a távolabbiak jó szénát teremnek, csak házi szükségletre vetnek. A 19. század elején Farkas János főjegyző és Sümeghy Judit fia, boldogfai Farkas János Nepomuk (1774-1847) táblabíró pénzen vásárolta meg báró Sennyey Károly (1787–1841) császári és királyi kamarástól az alsó- és felsőbagodi, valamint hagyárosi földbirtokait és ott telepedett le családjával.
Az ő fia, boldogfai Farkas Imre (1811-1876) főszolgabíró, örökölte meg a bagodi és hagyárosi birtokállományt. Farkas Imre fivére, boldogfai Farkas János (1813–1858), gyámi szolgabíró, pedig birtokot örökölt Zalaboldogfán; Ifjabb Farkas János feleségétől, baranyavári Baranyay Petronella (1822–1892) aszszonytól nem született gyermeke. A településen a 19. században a nemes Csertán család bírt földet Alsóbagodban. Csertán Károly (1845–1919) alispán 1884-ben elvette Farkas Józsefné Sümeghy Rozáliának a nővérét, lovászi és szentmargithai Sümeghy Magdolna (1855–1929) kisasszonyt. A házasság révén birtokállománya Alsóbagodban gyarapodott és a régi Sümeghy család barokk kori kastélyát is megszerezte.
Csertán Károly halála után, leánya Csertán Margit (1893–1982) örökölte meg az alsóbagodi birtokot és a Sümeghy-kastélyt (már akkoriban Csertán-kastélyként ismerve) ahol férjével, miskei és monostori dr. Thassy Kristóf (1887-1959), országgyűlési képviselővel lakott. A kommunizmus bejövetele után, az alsóbagodi ingatlanaitól megfosztották, Thassy Kristófot és Csertán Margitot kitelepítették. (forrás: https://bagod.hu/bagodtortenete/) A mai Bagod három község egyesítésével keletkezett. Alsóbagod és Vitenyédszentpál 1944-ben egyesült Bagodvitenyéd néven, ez pedig 1977-ben egyesült Felsőbagoddal és az így létrejött község kapta a Bagod nevet.
Épített értékei
Szentpáli körtemplom
A mai Bagod területén a középkor folyamán két templom épült, az egyik Szentpálon, a másik Alsóbagodon. A napjainkban is híres, műemlékként számontartott szentpáli templom 1260 körül épülhetett a község északnyugati végében. Építtetője – valószínűleg a falu birtokosa, akinek a nevét a feledés homálya fedi – minden bizonnyal jelentős vagyonnal rendelkezett, hogy téglatemplomot tudott emelni.
Román stílusú, kerek alaprajzú templomot, rotundát építtetett, amelyben enyhén csúcsíves ülőfülkéket alakítottak ki, amiket aztán színes falfestményekkel, freskókkal díszítettek. A kerek hajóhoz kelet felől patkó alakú szentély kapcsolódott.
Az új istenházát az 1333-ban jegyzett pápai tizedlistán említették először, papját Mártonnak hívták, s Szent Pál apostol tiszteletére szentelték. Valószínűleg innen ered a falu neve is, amely 1371-ben tűnik fel családnévként az itt tulajdonos Szentpáli Miklós és fiai, Pál és Egyed nevében. Nevük a 15. században is gyakran szerepel a forrásokban. Nagykanizsa eleste, 1600 után az ezen a vidéken is megjelenő török csapatok elpusztították a falut, lakói kihaltak vagy békésebb tájakra menekültek.
A templom is megrongálódott, de nem pusztult el. 1755 körül – köszönhetően a Mészely vagy Mészöly családnak – megkezdődött a templom újjáépítése is. A felújítás során megváltozott az épület külleme, elbontották a körtemplom szentélyét, helyette a román kori hajóból alakították ki az újat. Barokk stílusú hajót és tornyot építettek hozzá, nyugati kapuját befalazták. 2001-ben újították fel. (forrás: Béres Katalin: Bagod Egy Zala menti falu évszázadai, Bagod, 2019., 47. oldal)
Szent István király templom
A falu 1900-ra felújított templomának védőszentje Szent István király. A templom oltárképe a barokk kor óta legáltalánosabban használt jelenetét ábrázolja Szent István legendájának. Ez a Szent Korona felajánlása Szűz Máriának. A címerben szereplő Szent István szimbólum az oltárkép jelenetét ábrázolja a heraldika lehetőségeihez igazodva. (forrás: https://www.martinus.hu/nev-es-cimtar/plebaniak/79/bagod-szentistvan- kiraly-plebania)
Alsóbagod ősi templomának sem építtetőjét, sem építési idejét nem ismerjük.
Az azonban bizonyos, hogy egy 1497-ből származó oklevél már Egyházas-
Bagodként említi a falut, megkülönböztetve Közép és Felsőbagodtól. A templom
valamikor az 1600-as években áldozatul esett a török támadásainak.
Lerombolták, de a veszprémi püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint 1748-ban már biztosan miséztek a Szent István tiszteletére szentelt templomban. Plébánosa magyar volt, a plébánia telkén fából készült paplak állt.
Lerombolták, de a veszprémi püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint 1748-ban már biztosan miséztek a Szent István tiszteletére szentelt templomban. Plébánosa magyar volt, a plébánia telkén fából készült paplak állt. A 19. század végére – valószínűleg a szakszerűtlen bővítés miatt – teljesen lepusztult, életveszélyessé nyilvánították, a hatóság bezáratta. Halaszthatatlanná vált egy új istenháza építése. (forrás: Béres Katalin: Bagod Egy Zala menti falu évszázadai, Bagod, 2019., 48. oldal) Az új Bagodi Szent István király templomot 1899-ben építették és szentelték fel.
Faluház
A földbirtokos Boldogfai Farkas család kúriája volt. 1944-ben, a megszállás után a német hadsereg vette igénybe. A szovjet katonák felégették és kifosztották az épületet, a maradékot a falusiak hordták szét. Házukat államosították, az andráshidai állami gazdaság, majd 1957-ig a bagodvitenyédi általános iskola felső tagozata működött benne. Utána sok éven keresztül ismét az állami gazdaság használta a rohamosan pusztuló épületet. Végül 1986-ban Makovecz Imre tervei alapján átépítették. A világhírű építész életművének gondozásáról szóló 2022/2015. (XII. 29.) Korm. határozat alapján 2018-ban felújították a rossz állapotban lévő épületet, nyugati oldalán sétányt alakítottak ki, ahol újjáépítették az 1986-ban felállított térplasztikákat. Az alkotások az eredetik (melyek az elmúlt évtizedekben az enyészeté lettek) pontos másolatai. A készítéshez korabeli, 1980-as évek második feléből származó fotók, valamint megmaradt, néhány régi elem szolgált mintaként.
Farkas kripta
A Zalaegerszeg felőli temetőben lévő, 1881-ben épült épület 1881 és 1982 között a földbirtokos Boldogfai Farkas család temetkezési helyeként szolgált, melyet Boldogfai Farkas Imre főszolgabíró, táblabíró emlékére építettek, aki többek között a zalai nemzetőrség felállításán dolgozott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején.
A család több neves jogtudós leszármazottal is büszkélkedhet. Az épület alatt nagyméretű, boltíves kripta található, ahol a család 9 tagja nyugszik. Az épület az „Év Homlokzata 2018” versenyen különdíjban részesült, teljes felújítása Papp Éva leszármazott és Bagod Község Önkormányzatának példaértékű összefogásával valósult meg 2018-2019-ben. Belseje – a kripta kivételével – mindenszentek és halottak napján tekinthető meg.
Csertán mauzóleum
A mauzóleumot Csertán Károly (1845- 1919) – aki a 19. század végi Zala vármegye tekintélyes közéleti személyiségei közé tartozott. Édesapja, Csertán Sándor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kormánybiztosa volt – földbirtokos, országgyűlési képviselő, alispán családja építtette 1923-ban, fiuk, Csertán Sándor emlékére, akinek hamvait is itt helyezték el.
Csertán Károly 1878-1881 között országgyűlési képviselő volt, 1886-tól – akkortájt rendkívül hosszú időnek számító – 20 éven át Zala vármegye alispánja (alispán: a középkorban és az újkorban a vármegye közigazgatását vezette, a főispán után a legbefolyásosabb személy volt). Az ő és Svastits Benő főispán nevéhez fűződik a balatoni gőzhajózás rendszeres járatainak megindítása. Az épület érdekessége, hogy a föld alatti részbe nem az épületen át, hanem annak oldalánál lévő, föld alatti, több mázsás kőlapok elmozdításával lehet lejutni.
Víztorony
Bagodban már messziről észrevehető az 1954-ben épült a hajdani – több száz dolgozót foglalkoztató – Mezőgép területén az úgynevezett téglabuzogány típusú víztorony, amiből egyre kevesebb, már csak huszonegynéhány darab áll az országban.
A víztorony, egy zalaegerszegi vállalat vízellátását volt hivatott megoldani. A rendszerváltás után elvesztette funkcióját, jelenleg térfigyelő kamerák bázisaként és átjátszóállomásként üzemel.
Remek állapotban van, az ilyen típusú víztoronyból országszerte csak közel húsz található.
A bagodi idol
A magyar-szlovén vasútvonal, Zalalövő és Zalaegerszeg-Andráshida közötti szakasz építésével kapcsolatosan 2003-ban, Bagod községtől délkeletre, a Bagod-Kelet nevű dűlőben, 400 m2 terület feltárására került sor szondázó ásatás keretében.
2004-ben a szondázó ásatást követően a területen a vasúti pályaszakasz szélességének teljes nyomvonalán mintegy 11- .600 m2 nagyságú területen került sor megelőző régészeti feltárásra.
A 2003-as és 2004-es ásatások során 906 objektum került elő – köztük a bagodi idol -, melyek több korszakot ölelnek fel. Bagodi idol, Kr.e. 3700- 3500-ból származik. A rézkori ember hitvilágában központi szerepet kapott a termékenység, amit nőket ábrázoló szobrocskákkal, idolokkal testesítettek meg.
Az agyagból készült figurákat hangsúlyosan nagy mellel vagy fenékkel készítették. Ilyen szobortöredék került elő Bagod határában a vasútvonal korszerűsítésekor végzett ásatáson. Különlegessége, hogy a jobb lábat és fart mintázó torzót barázdák díszítik, amiket mészbetéttel töltött ki alkotójuk. (Göcseji Múzeum)
Ókori római rendezvénytér
Az 1970-es években Bagod községben találták meg Zala megye egyik legszebb római kori, ~1800 éves sírkövét. Ehhez kapcsolódóan 2020 augusztusában nagy sikerű, jelentős médiafigyelmet kapott közösségi régészeti feltárás volt a területen.
2021 januárjában pedig elkészült a sírkő pontos másolata, melyet korabeli,
rendezvénytérként is használható környezetben szeretnénk megjeleníteni a
feltárástól 300 méterre, a település központjában, egy újonnan kialakítandó
utca közvetlen közelében. Nagy előnye, hogy eltér minden más települési
„divattól”, egyedi beruházás lenne. Hasonló, történelmi jelentőségű beruházás
a környező településeken sincs, indokoltsága egyrészt különlegességében
rejlik. A rendezvénytéren lenne elhelyezve egy márványtömb, ami abból a
bányából származik, ahonnét anno az eredetihez is bányászták az alapanyagot.
A kivitelezés tervezett ideje: 2022. tavasz.
Néprajzi értékek
Az 1950-es és 60-as években többször gyűjtöttek népdalokat, hagyományokat a mai Bagod területén. E gyűjtéseknek a jegyzőkönyve látható a fotókon. (gyűjtés ideje, helye, adatközlők, dalcímek stb.)
A Zenetudományi Intézet Hangarchívumában (https://zti.hungaricana.hu/hu/) meghallgathatóak e népdalok, illetve a kottájuk is elérhető.
Béres Katalin: Bagod – Egy Zala menti falu évszázadai, 2019., 147. oldaltól 154. oldalig szintén néprajzi gyűjtéseket összegez: farsangi szokások (macskurázás), tavaszi szokások, húsvéti ünnepkör (locsolás, májusfa állítás), nyári népszokások (aratóünnep), téli népszokások (Lucázás, kotyolás, kisjézus köszöntők.
Kiss-Molnár István 2022. év elején szintén szervezett néprajzi gyűjtést Bagodon. Szűcs Ferencné (szül. 1942.), Gyarmati Józsefné (szül.1939), Kiss Ferencné (szül.1940.) voltak az adatközlők. Az év jeles napjairól, ünnepi szokásokról, az emberi élet fontosabb fordulópontjairól készültek feljegyzések. Népdalokról, népi játékokról a népi gasztronómiáról, illetve a régi paraszti életről, kiemelten a lakodalmi szokásokról is készült gyűjtés.
Bagod fekvése és címere
Bagod Zalaegerszegtől 5 kilométerre nyugatra, a Zala folyó bal partján fekszik, a 76-os főút mentén. A Zala völgye itt viszonylag keskeny, alig egy kilométer. A határában (a csurgaszi csárdánál) ágazik le a főútból a Zalalövő Őriszentpéter felé vezető 7411-es út.
Bagod község címere álló háromszögű, kékkel és zölddel vágott pajzs. A pajzstalpon ezüstpólya, a pajzsközépen balra forduló, lebegő, letépett köpenyes aranykar ezüst kézfejjel, arany Szent Koronát tart. A címerben szereplő Szent István-szimbólum a község templomának oltárképjelenetét ábrázolja a heraldika lehetőségeihez igazodva. A címer alsó részén a zöld mezőben található ezüst hullámvonal a község természeti adottságát, a Bagodot érintő Zala folyót, a Zala völgyet szimbolizálja, amely történelmi időkben fontos szerepet játszott a község életében. A pajzsfej közepén négy egymással szemben álló ezüstcsillag lebeg. A jelenlegi Bagod község a történelmi időkben négy önálló község formájában létezett ezért figyelembe véve a község e történelmi sajátosságait a négy település (ma település részek) a címerben jelképesen jelenik meg, amelyet a pajzsfej közepén lebegő négy egymással szemben álló ezüstcsillag szimbolizál.
Bagod fekvése és címere
Bagod Zalaegerszegtől 5 kilométerre nyugatra, a Zala folyó bal partján fekszik, a 76-os főút mentén. A Zala völgye itt viszonylag keskeny, alig egy kilométer. A határában (a csurgaszi csárdánál) ágazik le a főútból a Zalalövő Őriszentpéter felé vezető 7411-es út.
Bagod község címere álló háromszögű, kékkel és zölddel vágott pajzs. A pajzstalpon ezüstpólya, a pajzsközépen balra forduló, lebegő, letépett köpenyes aranykar ezüst kézfejjel, arany Szent Koronát tart. A címerben szereplő Szent István-szimbólum a község templomának oltárképjelenetét ábrázolja a heraldika lehetőségeihez igazodva. A címer alsó részén a zöld mezőben található ezüst hullámvonal a község természeti adottságát, a Bagodot érintő Zala folyót, a Zala völgyet szimbolizálja, amely történelmi időkben fontos szerepet játszott a község életében. A pajzsfej közepén négy egymással szemben álló ezüstcsillag lebeg. A jelenlegi Bagod község a történelmi időkben négy önálló község formájában létezett ezért figyelembe véve a község e történelmi sajátosságait a négy település (ma település részek) a címerben jelképesen jelenik meg, amelyet a pajzsfej közepén lebegő négy egymással szemben álló ezüstcsillag szimbolizál.
Története, történelmi utalások
A település neve legkorábban 1247-ből származó feljegyzésben szerepel Wythenyed néven.
Bagod neve a Bog kezdetű szláv eredetű férfinév volt “parancsnok, úr, vezér” jelentésű. Ehhez járult a “d” kicsinyítő, illetve becézőnév képző
A XIII. században (1260 körül) épült a szentpáli falurész temploma. Kisebb méretű, későromán stílusú körtemplom, melyet Szent Pál tiszteletére emeltek, papját Mártonnak hívták. Egy 1492-es záloglevél a helyiséget Szentpálfalvának nevezi. A XIV. század elején két Bagodról olvashatunk a levéltári adatokban. Alsó-Bagodról és Felső-Bagodról. Alsó-Bagodot megkülönböztetésül Egyházasbagodnak is nevezték.
A levéltári feljegyzésekben megszaporodtak a birtokbeiktatási okiratok, örökösödési viták, birtokfoglalási jegyzőkönyvek. Harc folyt a hatalomért, a földért. A török megszállás alatt a török hivatalokban összeírás készült (defter) az adózó népesség és a termelés felmérése céljából. A hódoltság alatt a nép hordozta a terhet, fejet hajtott, mert bölcsen tudta, hogy a meghajtott fejet nem vágja le a kard. Lelkében és két keze munkájának eredményében azonban értékeket őrzött meg. A gazdálkodó birtokosok és nagyasszonyok kertészkedtek, gyógyítottak, a papok lelki vigaszt nyújtottak, az élet meglassulva ugyan, de ment tovább. A vasvári káptalan egy 1676-os jegyzőkönyv tanúsága szerint “értéséra adja mindenkinek, hogy a Vitenyed nevű puszta (mivel) megpusztult és lakosaitól megfosztatott, ezért adjuk Kis Andrásnak és Tot Andrásnak, megszállanak ilyenformán“. A “megszállás” utáni 6 esztendeig szabadok, utána tartoznak a káptalannak 2-2 forintot fizetni.
A levéltári iratok között gyakoriak a vasvári káptalan jegyzőkönyvei, jobbágysessiok (jobbágytelkek) adományozásáról tanúskodnak. A területen ekkor kétnyomásos gazdálkodás jellemző, a rétek a Zala árterületén vannak, a távolabbiak jó szénát teremnek, csak házi szükségletre vetnek. A 19. század elején Farkas János főjegyző és Sümeghy Judit fia, boldogfai Farkas János Nepomuk (1774-1847) táblabíró pénzen vásárolta meg báró Sennyey Károly (1787–1841) császári és királyi kamarástól az alsó- és felsőbagodi, valamint hagyárosi földbirtokait és ott telepedett le családjával.
Az ő fia, boldogfai Farkas Imre (1811-1876) főszolgabíró, örökölte meg a bagodi és hagyárosi birtokállományt. Farkas Imre fivére, boldogfai Farkas János (1813–1858), gyámi szolgabíró, pedig birtokot örökölt Zalaboldogfán; Ifjabb Farkas János feleségétől, baranyavári Baranyay Petronella (1822–1892) aszszonytól nem született gyermeke. A településen a 19. században a nemes Csertán család bírt földet Alsóbagodban. Csertán Károly (1845–1919) alispán 1884-ben elvette Farkas Józsefné Sümeghy Rozáliának a nővérét, lovászi és szentmargithai Sümeghy Magdolna (1855–1929) kisasszonyt. A házasság révén birtokállománya Alsóbagodban gyarapodott és a régi Sümeghy család barokk kori kastélyát is megszerezte.
Csertán Károly halála után, leánya Csertán Margit (1893–1982) örökölte meg az alsóbagodi birtokot és a Sümeghy-kastélyt (már akkoriban Csertán-kastélyként ismerve) ahol férjével, miskei és monostori dr. Thassy Kristóf (1887-1959), országgyűlési képviselővel lakott. A kommunizmus bejövetele után, az alsóbagodi ingatlanaitól megfosztották, Thassy Kristófot és Csertán Margitot kitelepítették. (forrás: https://bagod.hu/bagodtortenete/) A mai Bagod három község egyesítésével keletkezett. Alsóbagod és Vitenyédszentpál 1944-ben egyesült Bagodvitenyéd néven, ez pedig 1977-ben egyesült Felsőbagoddal és az így létrejött község kapta a Bagod nevet.
Épített értékei
Szentpáli körtemplom
A mai Bagod területén a középkor folyamán két templom épült, az egyik Szentpálon, a másik Alsóbagodon. A napjainkban is híres, műemlékként számontartott szentpáli templom 1260 körül épülhetett a község északnyugati végében. Építtetője – valószínűleg a falu birtokosa, akinek a nevét a feledés homálya fedi – minden bizonnyal jelentős vagyonnal rendelkezett, hogy téglatemplomot tudott emelni.
Román stílusú, kerek alaprajzú templomot, rotundát építtetett, amelyben enyhén csúcsíves ülőfülkéket alakítottak ki, amiket aztán színes falfestményekkel, freskókkal díszítettek. A kerek hajóhoz kelet felől patkó alakú szentély kapcsolódott.
Az új istenházát az 1333-ban jegyzett pápai tizedlistán említették először, papját Mártonnak hívták, s Szent Pál apostol tiszteletére szentelték. Valószínűleg innen ered a falu neve is, amely 1371-ben tűnik fel családnévként az itt tulajdonos Szentpáli Miklós és fiai, Pál és Egyed nevében. Nevük a 15. században is gyakran szerepel a forrásokban. Nagykanizsa eleste, 1600 után az ezen a vidéken is megjelenő török csapatok elpusztították a falut, lakói kihaltak vagy békésebb tájakra menekültek.
A templom is megrongálódott, de nem pusztult el. 1755 körül – köszönhetően a Mészely vagy Mészöly családnak – megkezdődött a templom újjáépítése is. A felújítás során megváltozott az épület külleme, elbontották a körtemplom szentélyét, helyette a román kori hajóból alakították ki az újat. Barokk stílusú hajót és tornyot építettek hozzá, nyugati kapuját befalazták. 2001-ben újították fel. (forrás: Béres Katalin: Bagod Egy Zala menti falu évszázadai, Bagod, 2019., 47. oldal)
Bagodi Szent István király templom
A falu 1900-ra felújított templomának védőszentje Szent István király. A templom oltárképe a barokk kor óta legáltalánosabban használt jelenetét ábrázolja Szent István legendájának. Ez a Szent Korona felajánlása Szűz Máriának. A címerben szereplő Szent István szimbólum az oltárkép jelenetét ábrázolja a heraldika lehetőségeihez igazodva. (forrás: https://www.martinus.hu/nev-es-cimtar/plebaniak/79/bagod-szentistvan- kiraly-plebania)
Alsóbagod ősi templomának sem építtetőjét, sem építési idejét nem ismerjük. Az azonban bizonyos, hogy egy 1497-ből származó oklevél már Egyházas- Bagodként említi a falut, megkülönböztetve Közép és Felsőbagodtól. A templom valamikor az 1600-as években áldozatul esett a török támadásainak.
Lerombolták, de a veszprémi püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint 1748-ban már biztosan miséztek a Szent István tiszteletére szentelt templomban. Plébánosa magyar volt, a plébánia telkén fából készült paplak állt.
Lerombolták, de a veszprémi püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint 1748-ban már biztosan miséztek a Szent István tiszteletére szentelt templomban. Plébánosa magyar volt, a plébánia telkén fából készült paplak állt. A 19. század végére – valószínűleg a szakszerűtlen bővítés miatt – teljesen lepusztult, életveszélyessé nyilvánították, a hatóság bezáratta. Halaszthatatlanná vált egy új istenháza építése. (forrás: Béres Katalin: Bagod Egy Zala menti falu évszázadai, Bagod, 2019., 48. oldal) Az új Bagodi Szent István király templomot 1899-ben építették és szentelték fel.
Faluház
A földbirtokos Boldogfai Farkas család kúriája volt. 1944-ben, a megszállás után a német hadsereg vette igénybe. A szovjet katonák felégették és kifosztották az épületet, a maradékot a falusiak hordták szét. Házukat államosították, az andráshidai állami gazdaság, majd 1957-ig a bagodvitenyédi általános iskola felső tagozata működött benne. Utána sok éven keresztül ismét az állami gazdaság használta a rohamosan pusztuló épületet. Végül 1986-ban Makovecz Imre tervei alapján átépítették. A világhírű építész életművének gondozásáról szóló 2022/2015. (XII. 29.) Korm. határozat alapján 2018-ban felújították a rossz állapotban lévő épületet, nyugati oldalán sétányt alakítottak ki, ahol újjáépítették az 1986-ban felállított térplasztikákat. Az alkotások az eredetik (melyek az elmúlt évtizedekben az enyészeté lettek) pontos másolatai. A készítéshez korabeli, 1980-as évek második feléből származó fotók, valamint megmaradt, néhány régi elem szolgált mintaként.
Faluház
A földbirtokos Boldogfai Farkas család kúriája volt. 1944-ben, a megszállás után a német hadsereg vette igénybe. A szovjet katonák felégették és kifosztották az épületet, a maradékot a falusiak hordták szét. Házukat államosították, az andráshidai állami gazdaság, majd 1957-ig a bagodvitenyédi általános iskola felső tagozata működött benne. Utána sok éven keresztül ismét az állami gazdaság használta a rohamosan pusztuló épületet. Végül 1986-ban Makovecz Imre tervei alapján átépítették. A világhírű építész életművének gondozásáról szóló 2022/2015. (XII. 29.) Korm. határozat alapján 2018-ban felújították a rossz állapotban lévő épületet, nyugati oldalán sétányt alakítottak ki, ahol újjáépítették az 1986-ban felállított térplasztikákat. Az alkotások az eredetik (melyek az elmúlt évtizedekben az enyészeté lettek) pontos másolatai. A készítéshez korabeli, 1980-as évek második feléből származó fotók, valamint megmaradt, néhány régi elem szolgált mintaként.
Farkas kripta
A Zalaegerszeg felőli temetőben lévő, 1881-ben épült épület 1881 és 1982 között a földbirtokos Boldogfai Farkas család temetkezési helyeként szolgált, melyet Boldogfai Farkas Imre főszolgabíró, táblabíró emlékére építettek, aki többek között a zalai nemzetőrség felállításán dolgozott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején.
A család több neves jogtudós leszármazottal is büszkélkedhet. Az épület alatt nagyméretű, boltíves kripta található, ahol a család 9 tagja nyugszik. Az épület az „Év Homlokzata 2018” versenyen különdíjban részesült, teljes felújítása Papp Éva leszármazott és Bagod Község Önkormányzatának példaértékű összefogásával valósult meg 2018-2019-ben. Belseje – a kripta kivételével – mindenszentek és halottak napján tekinthető meg.
Csertán mauzóleum
A mauzóleumot Csertán Károly (1845- 1919) – aki a 19. század végi Zala vármegye tekintélyes közéleti személyiségei közé tartozott. Édesapja, Csertán Sándor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kormánybiztosa volt – földbirtokos, országgyűlési képviselő, alispán családja építtette 1923-ban, fiuk, Csertán Sándor emlékére, akinek hamvait is itt helyezték el.
Csertán Károly 1878-1881 között országgyűlési képviselő volt, 1886-tól – akkortájt rendkívül hosszú időnek számító – 20 éven át Zala vármegye alispánja (alispán: a középkorban és az újkorban a vármegye közigazgatását vezette, a főispán után a legbefolyásosabb személy volt). Az ő és Svastits Benő főispán nevéhez fűződik a balatoni gőzhajózás rendszeres járatainak megindítása. Az épület érdekessége, hogy a föld alatti részbe nem az épületen át, hanem annak oldalánál lévő, föld alatti, több mázsás kőlapok elmozdításával lehet lejutni.
Víztorony
Bagodban már messziről észrevehető az 1954-ben épült a hajdani – több száz dolgozót foglalkoztató – Mezőgép területén az úgynevezett téglabuzogány típusú víztorony, amiből egyre kevesebb, már csak huszonegynéhány darab áll az országban.
A víztorony, egy zalaegerszegi vállalat vízellátását volt hivatott megoldani. A rendszerváltás után elvesztette funkcióját, jelenleg térfigyelő kamerák bázisaként és átjátszóállomásként üzemel.
Remek állapotban van, az ilyen típusú víztoronyból országszerte csak közel húsz található.
A bagodi idol
A magyar-szlovén vasútvonal, Zalalövő és Zalaegerszeg-Andráshida közötti szakasz építésével kapcsolatosan 2003-ban, Bagod községtől délkeletre, a Bagod-Kelet nevű dűlőben, 400 m2 terület feltárására került sor szondázó ásatás keretében.
2004-ben a szondázó ásatást követően a területen a vasúti pályaszakasz szélességének teljes nyomvonalán mintegy 11- .600 m2 nagyságú területen került sor megelőző régészeti feltárásra.
A 2003-as és 2004-es ásatások során 906 objektum került elő – köztük a bagodi idol -, melyek több korszakot ölelnek fel. Bagodi idol, Kr.e. 3700- 3500-ból származik. A rézkori ember hitvilágában központi szerepet kapott a termékenység, amit nőket ábrázoló szobrocskákkal, idolokkal testesítettek meg.
Az agyagból készült figurákat hangsúlyosan nagy mellel vagy fenékkel készítették. Ilyen szobortöredék került elő Bagod határában a vasútvonal korszerűsítésekor végzett ásatáson. Különlegessége, hogy a jobb lábat és fart mintázó torzót barázdák díszítik, amiket mészbetéttel töltött ki alkotójuk. (Göcseji Múzeum)
Ókori római rendezvénytér
Az 1970-es években Bagod községben találták meg Zala megye egyik legszebb római kori, ~1800 éves sírkövét. Ehhez kapcsolódóan 2020 augusztusában nagy sikerű, jelentős médiafigyelmet kapott közösségi régészeti feltárás volt a területen.
2021 januárjában pedig elkészült a sírkő pontos másolata, melyet korabeli,
rendezvénytérként is használható környezetben szeretnénk megjeleníteni a
feltárástól 300 méterre, a település központjában, egy újonnan kialakítandó
utca közvetlen közelében. Nagy előnye, hogy eltér minden más települési
„divattól”, egyedi beruházás lenne. Hasonló, történelmi jelentőségű beruházás
a környező településeken sincs, indokoltsága egyrészt különlegességében
rejlik. A rendezvénytéren lenne elhelyezve egy márványtömb, ami abból a
bányából származik, ahonnét anno az eredetihez is bányászták az alapanyagot.
A kivitelezés tervezett ideje: 2022. tavasz.
Néprajzi értékek
Az 1950-es és 60-as években többször gyűjtöttek népdalokat, hagyományokat a mai Bagod területén. E gyűjtéseknek a jegyzőkönyve látható a fotókon. (gyűjtés ideje, helye, adatközlők, dalcímek stb.)
A Zenetudományi Intézet Hangarchívumában (https://zti.hungaricana.hu/hu/) meghallgathatóak e népdalok, illetve a kottájuk is elérhető.
Béres Katalin: Bagod – Egy Zala menti falu évszázadai, 2019., 147. oldaltól 154. oldalig szintén néprajzi gyűjtéseket összegez: farsangi szokások (macskurázás), tavaszi szokások, húsvéti ünnepkör (locsolás, májusfa állítás), nyári népszokások (aratóünnep), téli népszokások (Lucázás, kotyolás, kisjézus köszöntők.
Kiss-Molnár István 2022. év elején szintén szervezett néprajzi gyűjtést Bagodon. Szűcs Ferencné (szül. 1942.), Gyarmati Józsefné (szül.1939), Kiss Ferencné (szül.1940.) voltak az adatközlők. Az év jeles napjairól, ünnepi szokásokról, az emberi élet fontosabb fordulópontjairól készültek feljegyzések. Népdalokról, népi játékokról a népi gasztronómiáról, illetve a régi paraszti életről, kiemelten a lakodalmi szokásokról is készült gyűjtés.
